A bizottság megállapítását magyarázó írásos indokokat most tette közzé az Angol Labdarúgóliga (EFL). Eckert, a klub 33 éves német menedzsere, aki csak a szezon közepén került a csapat élére, állítólag „elismerte, hogy kifejezetten engedélyezte a megfigyeléseket”. Az ilyen kémkedés „súlyosan megsértette” a verseny tisztaságát – állapította meg a bizottság.

Az egész ügy azután robbant ki, hogy egy fiatalabb stábtag titokban a Middlesbrough edzőpályáján megfigyelést végzett. A Southampton beismerte, hogy három rivális edzésén is kémkedett – az Oxford United és az Ipswich Town edzésein a szezon elején, majd a Middlesbrough-én a rájátszás elődöntőjének első mérkőzése előtt.

A rájátszásból való kizárás azt jelentette, hogy a Middlesbrough – amelyet az elődöntőben legyőztek – visszakapta a reményt a feljutásra. A szombati döntőben a Hull Cityvel találkozik, a Premier League-be jutásért.

A Southampton, amely kezdetben tagadta, hogy bármilyen videót rögzített volna, sikertelenül fellebbezett a rájátszásból való kizárás ellen. Állítólag a Leeds Unitedre korábban kiszabott szankcióra hivatkozott, amely „csak” 200 000 fontos bírságot kapott az ellenfelek elleni kémkedésért 2019-ben. Ezzel kapcsolatban a fegyelmi bizottság közölte, hogy azóta új, szigorúbb szabályozás van érvényben.

A fegyelmi bizottság kijelentette: „Arra a következtetésre jutottunk, hogy a válaszadó [Southampton] részéről felülről lefelé irányuló, kitervelt és eltökélt terv volt, hogy versenyelőnyre tegyen szert valódi jelentőségű versenyeken azáltal, hogy szándékosan az ellenfél edzőpályáin tartózkodott taktikai és az összeállításra vonatkozó információk megszerzése céljából. Ez sokkal többet jelentett, mint ártatlan tevékenység, és különösen elítélendő a stáb fiatalabb tagjainak titkos megfigyelések elvégzésére utasítása.”

A Southampton beadványokat nyújtott be, amelyek a klub szerint bizonyították, hogy az információk nem változtatták meg a csapat összeállítását, és nem eredményeztek sportbeli előnyt sem, amit a Middlesbrough elleni gyenge első félidei teljesítmény is mutatott. Ezt elutasították.

Tonda Eckertről bebizonyosodott, hogy

jóváhagyta az Oxford elleni kémkedést,

hogy kifürkésszék, az edzőváltás után mennyiben változik az össszeállítás. A Middlesbrough esetében egy bizonyos játékos – feltehetően Hayden Hackney – állapotáról akartak tájékozódni, aki hetekig sérüléssel küzdött.

A bizottság kijelentette: „Eckert úr elismerte, hogy kifejezetten engedélyezte a megfigyeléseket, hogy információkat szerezzenek a felállásról (az oxfordi incidensben) és egy kulcsjátékos állapotáról (a Middlesbrough-i incidensben). Az ilyen információkat csak a taktika kidolgozása céljából lehetett kérni. Az olyan információk birtoklásának, amelyeket az ellenfelünk bizalmasan szeretne kezelni, benne rejlik, hogy sportbeli előnye van.”

Mivel a Southampton a három mérkőzés egyikét sem nyerte meg, felvetődött az az érv, hogy a klub nem szerzett sportbeli előnyt. A független bizottság azonban elutasította ezt. Azt állította, hogy „a sportelőny különbözik a sportsikertől”.

A bizottság úgy ítélte meg, hogy a Southampton együttműködő volt és megbánást mutatott, de megjegyezte, hogy ezt „egy kezdeti félrevezető válasz” tompította.

Egy nappal azután, hogy a klub kémet küldött Middlesbrough-ba, a Southampton „pontatlan információkat szolgáltatott, amelyek arra utaltak, hogy a magatartás nem része az SFC kultúrájának, és hogy semmilyen videofelvételt nem rögzítettek, nem továbbítottak, nem osztottak meg vagy nem elemeztek, pedig valójában az ellenkezője történt”.

Ezen kívül a független fegyelmi bizottság azt mondta, „nem hatotta meg”, hogy a Southampton megpróbálta azt állítani, hogy a személyzet tagjai nem tudnak a 127. szabályozásról, amely kimondja, hogy egy csapatnak nem szabad megpróbálnia megfigyelni az ellenfelét edzésen a mérkőzés előtti 72 órán belül. Megjegyezte: „A válaszadó [Southampton] az EFL tagja, és beleegyezett, hogy betartja a szabályokat.”