Az Aranycsapat 1956 után külföldre került három csillaga után nem kellett a Real Madridnak, illetve a Barcelonának átigazolási díjat fizetni, mint ahogyan azok a játékosok után sem, akik 1979-ig illegálisan hagyták el az országot, s kerültek külföldi klubba.

Döntő változást hozott aztán 1987, majd még inkább 1988. Détári Lajos mai áron számolva 1,8 millió eurónak megfelelő nyugatnémet márkáért került az Eintracht Frankfurtba, majd akkor szó szerint horribilisnek számító összegért, mai árra átszámolva 8,7 millió euróért az Olympiakosz Pireuszhoz. Az akkor a világ harmadik legmagasabb átigazolási díját jelentette, csak Diego Armando Maradonáért és Ruud Gullitért fizettek többet.

A következő kiugró tételt Dzsudzsák Balázs a PSV-ből az Anzsi Mahacskalába igazolása jelentette, akkor lépte át először magyar futballista vételára a tízmillió eurós határt. A 14 millió euró sok volt, de a Dinamo Moszkva nem sokkal később még ezt is megfejelte. A 19 millió eurós összeg 2012 januárjában a világ legmagasabb összegű átigazolási díját jelentette abban a transzferidőszakban.

Ma már az is csak a negyedik a listán, mert Szoboszlai Dominikért az RB Leipzig 36 millió eurót adott a salzburgi társklubnak, 2021 elején. Az volt az első alkalom, hogy egy magyar játékosért egy klub több mint 20 millió, sőt, több mint 30 millió eurót adott.

Ezt duplázta meg majdnem a Liverpool FC 2023 nyarán, amikor 70 millióért megvásárolta a magyar válogatott csapatkapitányát. Kerkez Milos a mostani 45 millió euróval a második a magyar örökranglistán, s övé az ötödik összeg is, amelyet egyébként a Bournemouth adott a holland AZ-nek, ugyancsak 2023 nyarán (17,87 millió).

A verbászi születésű balhátvéd abban a tekintetben is a második helyre lépett előre a magyar futball örökranglistáján, hogy az összegeket kummulálva is övé a Szoboszlai Dominik (106,5 millió euró) mögött az „ezüstérmes” pozíció, 68 millió euróval. Dzsudzsák Balázs előzte meg, akiért holland, orosz, török, valamint arab klubjai 38,1 millió eurót adtak ki.