Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) székháza a svájci Lausanne-ban 2020. március 3-án. A NOB végrehajtó bizottsága ezen a napon tartja nyitóülését.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Laurent Gillieron

A NOB döntött Oroszország és Fehéroroszország olimpiai indulásáról

Egy hete úgy tűnt, megnyílik a lehetőség a 2024-es játékokon a két ország indulása előtt, most azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyértelművé tette, hogy fenntartja a két állam sportolóinak kitiltását az ötkarikás játékokról.

Az Orosz Olimpiai Bizottság vezetője. Szanyiszlav Pozdnyakov korábban úgy fogalmazott, lehetségesnek tartja, hogy ázsiai kvalifikációs versenyek útján kijussanak az orosz és fehérorosz sportolók is a jövő évben esedékes sporteseményre – írja a The Guardian.

Állítását a NOB a Twitteren cáfolta meg, a következőket írta: "Az orosz és fehérorosz sportolókkal szemben életbe léptetett szankciók nem képeznek tárgyalási alapot, 2022. december 9-én a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyhangúan elfogadta azokat."

Ezek értelmében nem hívják meg a két ország hivatalos képviselőit nemzetközi sportversenyekre és nem is rendeznek ilyesmit az érintett államokban.

Múlt héten a NOB is arról beszélt, hogy az ázsiai olimpiai tanács felajánlotta az orosz és fehérorosz sportolóknak, hogy ázsiai versenyeken vegyenek részt, ami Kijevben nagy felhördülést keltett.

Pozdnyakov erre reagálva fogalmazott úgy, hogy ez valamiféle kísérlet a NOB részéről annak érdekében, hogy az ő sportolóik is versenyezhessenek, és talán az olimpián is megnyílik majd ez a kapu. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ennek feltételei lehetnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor úgy fogalmazott, a lépés azt jelentené, hogy a terror valamilyen szinten elfogadható, Mihajlo Podoljak ukrán elnöki főtanácsadó pedig azt tette hozzá:

a NOB ezzel az erőszakot, a tömeggyilkosságokat és a pusztítást népszerűsítené.

A NOB reakciója szerint "a lehető leghatározottabban elutasítja ezt és más rágalmazó kijelentéseket. Nem szolgálhatnak alapul semmilyen konstruktív megbeszéléshez.”

Ukrajna azt reméli, az orosz sportolók a jövő évben esedékes párizsi olimpián semmilyen formában nem vehetnek részt. Szóba került a bojkott is arra az esetre, ha ez mégis megtörténhetne. A majdnem egy éve tartó ukrajnai háború kezdete óta sok sportszövetség tiltotta el versenyeitől az orosz sportolókat a NOB pedig azt javasolta, hogy az oroszországi sporteseményeket töröljék, az orosz és fehérorosz atléták pedig semleges zászló alatt indulhassanak.

Az orosz olimpiai csapat már a 2022-es téli olimpián is semleges zászlóval jelenhetett csak meg: akkor az ok a doppingvétségek sora volt. A NOB 2024-ben is semleges zászló alatt látna csak szívesen oroszokat és fehéroroszokat az olimpián, a semleges zászló ötletét több nemzeti olimpiai bizottság is támogatja. A NOB is úgy nyilatkozott múlt héten, hogy csak az útlevele miatt nem lenne szabad egy atlétát sem eltiltani a versenyzéstől.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×