Infostart.hu
eur:
359.4
usd:
309.28
bux:
131460.2
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) székháza a svájci Lausanne-ban 2020. március 3-án. A NOB végrehajtó bizottsága ezen a napon tartja nyitóülését.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Laurent Gillieron

A NOB döntött Oroszország és Fehéroroszország olimpiai indulásáról

Egy hete úgy tűnt, megnyílik a lehetőség a 2024-es játékokon a két ország indulása előtt, most azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyértelművé tette, hogy fenntartja a két állam sportolóinak kitiltását az ötkarikás játékokról.

Az Orosz Olimpiai Bizottság vezetője. Szanyiszlav Pozdnyakov korábban úgy fogalmazott, lehetségesnek tartja, hogy ázsiai kvalifikációs versenyek útján kijussanak az orosz és fehérorosz sportolók is a jövő évben esedékes sporteseményre – írja a The Guardian.

Állítását a NOB a Twitteren cáfolta meg, a következőket írta: "Az orosz és fehérorosz sportolókkal szemben életbe léptetett szankciók nem képeznek tárgyalási alapot, 2022. december 9-én a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyhangúan elfogadta azokat."

Ezek értelmében nem hívják meg a két ország hivatalos képviselőit nemzetközi sportversenyekre és nem is rendeznek ilyesmit az érintett államokban.

Múlt héten a NOB is arról beszélt, hogy az ázsiai olimpiai tanács felajánlotta az orosz és fehérorosz sportolóknak, hogy ázsiai versenyeken vegyenek részt, ami Kijevben nagy felhördülést keltett.

Pozdnyakov erre reagálva fogalmazott úgy, hogy ez valamiféle kísérlet a NOB részéről annak érdekében, hogy az ő sportolóik is versenyezhessenek, és talán az olimpián is megnyílik majd ez a kapu. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ennek feltételei lehetnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor úgy fogalmazott, a lépés azt jelentené, hogy a terror valamilyen szinten elfogadható, Mihajlo Podoljak ukrán elnöki főtanácsadó pedig azt tette hozzá:

a NOB ezzel az erőszakot, a tömeggyilkosságokat és a pusztítást népszerűsítené.

A NOB reakciója szerint "a lehető leghatározottabban elutasítja ezt és más rágalmazó kijelentéseket. Nem szolgálhatnak alapul semmilyen konstruktív megbeszéléshez.”

Ukrajna azt reméli, az orosz sportolók a jövő évben esedékes párizsi olimpián semmilyen formában nem vehetnek részt. Szóba került a bojkott is arra az esetre, ha ez mégis megtörténhetne. A majdnem egy éve tartó ukrajnai háború kezdete óta sok sportszövetség tiltotta el versenyeitől az orosz sportolókat a NOB pedig azt javasolta, hogy az oroszországi sporteseményeket töröljék, az orosz és fehérorosz atléták pedig semleges zászló alatt indulhassanak.

Az orosz olimpiai csapat már a 2022-es téli olimpián is semleges zászlóval jelenhetett csak meg: akkor az ok a doppingvétségek sora volt. A NOB 2024-ben is semleges zászló alatt látna csak szívesen oroszokat és fehéroroszokat az olimpián, a semleges zászló ötletét több nemzeti olimpiai bizottság is támogatja. A NOB is úgy nyilatkozott múlt héten, hogy csak az útlevele miatt nem lenne szabad egy atlétát sem eltiltani a versenyzéstől.

Címlapról ajánljuk
Miniszterelnöki időkorlát, kekvák – itt a Tisza-párt első Alaptörvény-módosító javaslata

Miniszterelnöki időkorlát, kekvák – itt a Tisza-párt első Alaptörvény-módosító javaslata

Benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt. A javaslat korlátozná a miniszterelnöki megbízatás hosszát. Emellett „lépéseket tesz” a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése felé, és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.

Presser Gábor: a dalok élni akarnak

Presser Gábor dalszerző, előadóművész 2027. január 8–17. között nagyszabású „Presser-Sorozat” koncertsorozatot ad a Budapest Kongresszusi Központban. A több mint 700 dalt számláló életműből merítve 3 különböző tematikájú előadást mutat be. Ennek kapcsán a beszélt arról, hogyan lettek múzsák azok az énekesnők, akiknek dalt írt, milyen volt velük együtt dolgozni, miért szeret zongorakísérő lenni, hogyan jutottak el oda, hogy nincs tovább LGT, milyen élete lehet a daloknak, illetve hogy áll a Munkakönyvvel.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Egyezség kapujában az USA és Irán, nagyot mozdult a forint árfolyama

Egyezség kapujában az USA és Irán, nagyot mozdult a forint árfolyama

A devizapiacokon kedden végig a közel-keleti geopolitikai feszültségek, az olajárak mozgása és a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozások határozták meg a hangulatot. A forint reggel még stabilan kezdett, napközben azonban egyre nagyobb nyomás alá került, ahogy romlott a nemzetközi kockázati környezet és erősödött a dollár. Az euró jegyzése délután már a 363-as szintet is elérte, míg a dollár 313 forint fölé emelkedett, ami kéthetes mélypont közelébe lökte a magyar devizát. A befektetők továbbra is kiemelten figyelik az iráni–amerikai konfliktus fejleményeit, az olajpiaci mozgásokat, valamint a Fed kamatemelési várakozásait, miközben a hazai piacon az új magyar kormány gazdaságpolitikai és uniós forrásokkal kapcsolatos jelzései is befolyásolhatják a forint megítélését. A délutáni órákban a magyar deviza nagyot erősödött a közel-keleti háborúról érkező jó hírekre reagálva. A devizapiaci eseményeket szerdán is percről percre követjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×