Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Az olimpiai ötkarika a Japán Olimpiai Bizottság tokiói székháza előtt 2020. március 24-én. Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NOB 2020. március 30-án bejelentette, hogy 2021. július 23-án kezdődik és augusztus 8-ig tart majd a koronavírus egész világra kiterjedő járványa miatt elhalasztott tokiói olimpia. Az ötkarikás játékok elnevezése továbbra is Tokió 2020 lesz.
Nyitókép: Franck Robichon

A háború árnyékában – Akár 40 ország is bojkottálhatja a következő olimpiát

A lengyel sportminiszter, Kamil Bortniczuk szerint ezzel értelmetlenné tehetnék a játékok megrendezését 2024-ben. Az ok a fehérorosz és orosz sportolók részvételével kapcsolatos. A NOB nem győz sajnálkozni, és chartájára mutogat, a háborúval kapcsolatos álláspontja "kezdetektől ugyanaz".

A közelmúltban Lengyelország mellett Litvánia, Észtország és Lettország is elutasította a NOB azon tervét, mely szerint az orosz és fehérorosz olimpikonok elindulhatnának a játékokon 2024-ben.

Ukrajna erre az esetre kilátásba helyezte a párizsi ötkarikás játékok bojkottját, a NOB szerint ugyanakkor a sportolókra mért büntetés lenne, ha nem indulhatnának - írja a BBC.

Ragaszkodnak a versenyzők távol tartásához

Bortniczuk szerint könnyűszerrel kialakulhat a következő NOB-találkozó, február 10 előtt egy olyan 40 országból álló koalíció, amelyben Kanada, az USA és Nagy-Britannia is tiltakozik a NOB tervei ellen.

"Ezt figyelembe véve nem hiszem, hogy az olimpia előtt nehéz döntések elé nézünk, és ha bojkottálnánk a játékokat, akkor

a koalíció, amelynek részesei leszünk, elég széles lesz ahhoz, hogy értelmetlenné tegye a játékok megrendezését"

- vélekedett.

A NOB az orosz és fehérorosz versenyzők semleges zászló alatti szereplésének tervezett zöld utat adni, de ezt a lépését is elítélik nemzetközi szinten. Vadim Guttsait ukrán sportminiszter szerint az ország sportszervezeteinek "meg kell erősíteniük a kommunikációt" a nemzetközi szövetségekkel, hogy fenntarthassák az orosz és fehérorosz sportolókra vonatkozó tilalmat, amelyet a NOB végrehajtó bizottsága közvetlenül azután rendelt el, hogy Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát.

A NOB szerint ez diszkrimináció

Thomas Bach NOB-elnök szerint ugyanakkor jelenleg diszkriminálják azokat a sportolókat, akik a két említett ország színeiben indultak eddig.

A lett, a litván, az észt és a lengyel sportminiszterek ugyanakkor semmiféle, az orosz és fehérorosz sportolók indulását lehetővé tevő intézkedést nem támogatnak.

"Az orosz és fehérorosz sportolók nemzetközi sportversenyekre való visszajuttatására irányuló erőfeszítések

a semlegesség leple alatt legitimálják ezen országok politikai döntéseit

és széles körű propagandáját" - fogalmaztak, egyben felszólítottak minden nemzetközi sportszervezetet és szövetséget, hogy a háború végéig távolítsák el az orosz és fehérorosz sportolókat a nemzetközi versenyekről.

Ellenkezik az olimpia szellemével is

Az Egyesült Államok kormánya mindezen túl támogatja az orosz és fehérorosz sportirányító testületek felfüggesztését a nemzetközi sportszervezetekből, és

arra is ösztönzi a szervezeteket, hogy egyik országban se rendezzenek nemzetközi eseményeket.

A NOB szerint még nem született döntés a fehérorosz és orosz sportolók ügyében, és arra is rámutatott, hogy az olimpiai bojkottjával való fenyegetőzés a játékok szellemiségével ellentétes.

"A bojkott sérti az olimpiai chartát, amely minden nemzeti olimpiai szövetséget arra kötelez, hogy sportolók küldésével vegyen részt az olimpiai játékokon. A történelem tanúsága szerint a korábbi bojkottok nem érték el politikai céljaikat, és csak a bojkottáló nemzeti olimpiai szövetségek sportolóinak megbüntetését szolgálták" - emlékeztettek.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×