eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Az olimpiai ötkarika a Japán Olimpiai Bizottság tokiói székháza előtt 2020. március 24-én. Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NOB 2020. március 30-án bejelentette, hogy 2021. július 23-án kezdődik és augusztus 8-ig tart majd a koronavírus egész világra kiterjedő járványa miatt elhalasztott tokiói olimpia. Az ötkarikás játékok elnevezése továbbra is Tokió 2020 lesz.
Nyitókép: Franck Robichon

A háború árnyékában – Akár 40 ország is bojkottálhatja a következő olimpiát

A lengyel sportminiszter, Kamil Bortniczuk szerint ezzel értelmetlenné tehetnék a játékok megrendezését 2024-ben. Az ok a fehérorosz és orosz sportolók részvételével kapcsolatos. A NOB nem győz sajnálkozni, és chartájára mutogat, a háborúval kapcsolatos álláspontja "kezdetektől ugyanaz".

A közelmúltban Lengyelország mellett Litvánia, Észtország és Lettország is elutasította a NOB azon tervét, mely szerint az orosz és fehérorosz olimpikonok elindulhatnának a játékokon 2024-ben.

Ukrajna erre az esetre kilátásba helyezte a párizsi ötkarikás játékok bojkottját, a NOB szerint ugyanakkor a sportolókra mért büntetés lenne, ha nem indulhatnának - írja a BBC.

Ragaszkodnak a versenyzők távol tartásához

Bortniczuk szerint könnyűszerrel kialakulhat a következő NOB-találkozó, február 10 előtt egy olyan 40 országból álló koalíció, amelyben Kanada, az USA és Nagy-Britannia is tiltakozik a NOB tervei ellen.

"Ezt figyelembe véve nem hiszem, hogy az olimpia előtt nehéz döntések elé nézünk, és ha bojkottálnánk a játékokat, akkor

a koalíció, amelynek részesei leszünk, elég széles lesz ahhoz, hogy értelmetlenné tegye a játékok megrendezését"

- vélekedett.

A NOB az orosz és fehérorosz versenyzők semleges zászló alatti szereplésének tervezett zöld utat adni, de ezt a lépését is elítélik nemzetközi szinten. Vadim Guttsait ukrán sportminiszter szerint az ország sportszervezeteinek "meg kell erősíteniük a kommunikációt" a nemzetközi szövetségekkel, hogy fenntarthassák az orosz és fehérorosz sportolókra vonatkozó tilalmat, amelyet a NOB végrehajtó bizottsága közvetlenül azután rendelt el, hogy Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát.

A NOB szerint ez diszkrimináció

Thomas Bach NOB-elnök szerint ugyanakkor jelenleg diszkriminálják azokat a sportolókat, akik a két említett ország színeiben indultak eddig.

A lett, a litván, az észt és a lengyel sportminiszterek ugyanakkor semmiféle, az orosz és fehérorosz sportolók indulását lehetővé tevő intézkedést nem támogatnak.

"Az orosz és fehérorosz sportolók nemzetközi sportversenyekre való visszajuttatására irányuló erőfeszítések

a semlegesség leple alatt legitimálják ezen országok politikai döntéseit

és széles körű propagandáját" - fogalmaztak, egyben felszólítottak minden nemzetközi sportszervezetet és szövetséget, hogy a háború végéig távolítsák el az orosz és fehérorosz sportolókat a nemzetközi versenyekről.

Ellenkezik az olimpia szellemével is

Az Egyesült Államok kormánya mindezen túl támogatja az orosz és fehérorosz sportirányító testületek felfüggesztését a nemzetközi sportszervezetekből, és

arra is ösztönzi a szervezeteket, hogy egyik országban se rendezzenek nemzetközi eseményeket.

A NOB szerint még nem született döntés a fehérorosz és orosz sportolók ügyében, és arra is rámutatott, hogy az olimpiai bojkottjával való fenyegetőzés a játékok szellemiségével ellentétes.

"A bojkott sérti az olimpiai chartát, amely minden nemzeti olimpiai szövetséget arra kötelez, hogy sportolók küldésével vegyen részt az olimpiai játékokon. A történelem tanúsága szerint a korábbi bojkottok nem érték el politikai céljaikat, és csak a bojkottáló nemzeti olimpiai szövetségek sportolóinak megbüntetését szolgálták" - emlékeztettek.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×