A lengyelországi Európa Játékok szervezői nem engedélyezik orosz versenyzők indulását a nyári multisport-eseményükön - közölte az Európai Olimpiai Bizottságok (EOC) szervezete. Ázsia felé vezethet az egérút. A NOB-nak is, Ukrajnának és Párizsnak is megvan a véleménye.
A nemleges válasz az után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) bizonyos feltételek teljesülése esetén megfontolásra ajánlotta az orosz sportolók visszaengedését nemzetközi versenyekre.
A NOB közleményének értelmében Oroszország - és a Moszkvát erőteljesen támogató Fehéroroszország - sportolói újból versenyezhetnek, ha nem támogatják aktívan az ukrajnai háborút és maradéktalanul betartják a doppingellenes szabályokat. Az előfeltételek teljesülése esetén a két ország versenyzői visszatérhetnek a nemzetközi porondra, és megvan a lehetőségük, hogy
semleges státusban
részt vehessenek a 2024-es párizsi olimpián.
Az Európa Játékokon, amelyeket június 21. és július 2. között rendeznek meg Krakkóban és környékén, több sportágban is kvótát lehet szerezni a jövő nyári ötkarikás játékokra.
Az Ázsiai Olimpiai Tanács (OCA) ugyanakkor csütörtökön orosz és fehérorosz sportolókat hívott meg a NOB hozzájárulásával az idei Ázsiai Játékokra, amelyeknek a kínai Kuangcsou ad otthont szeptember 23. és október 8. között.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly február 28-án még azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy az ukrajnai háború miatt akadályozzák meg az orosz és fehérorosz sportolók indulását nemzetközi viadalokon. A legtöbb sportszövetség megfogadta az ajánlásokat.
A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.