Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára – a Schmidt Gábor sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkárral közösen megtartott – csütörtöki sajtótájékoztatóján elsőként is jelezte: a száz százalékban állami tulajdonú Nemzeti Sport Ügynökség új struktúrában, új feladatkörrel lesz felhatalmazva, ezen belül a Nemzeti Sportközpontok újjáalakulnak, és a jövőben Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökségként fognak működni (ez utóbbi szabályozás még az Országgyűlés előtt van, csütörtökön volt a javaslat általános vitája).

Schmidt Ádám a fentieken túl a bürokrácia csökkentését ígérte. A sportért felelős államtitkár arról is beszélt, hogy eljött az ideje a 2013-ban indított kiemelt sportágfejlesztési program teljes újratervezésének.

A társasági adókedvezményt, vagyis a tao-programot a jövőben is tervezik működtetni, az ellenőrzést viszont szigorítják

– tette hozzá.

A sportért felelős államtitkár arról is beszélt, hogy sportszakmai alapon harminc állami üzemeltetésű uszoda mellett további 48 kap állami segítséget – hárommilliárd forint értékben– azért, hogy ne kelljen bezárnia.

Öt kategória az öt karika szellemében

Schmidt Gábor, a Honvédelmi Minisztérium sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az új támogatási rendszer a Nemzeti Versenysport Fejlesztési Program nevet kapta. Ebben – az „ötkarika” szellemében – öt különböző kategóriába sorolják valamennyi olimpiai sportágat. Amikor az egyes sportágakat kategóriákba sorolták, akkor nemcsak az elmúlt két olimpia eredményessége volt a szempont, hanem az is, hogy mekkora potenciál van bennük – fogalmazott.

Az első kategóriába az előzetesen meghatározott szempontoknak megfelelő kiválasztás nyomán azok az olimpiai sportágak kerültek be, „amelyektől struktúrájuk, szakmai működésük, tehetségmenedzselési rendszerük magas fokú kidolgozottságának köszönhetően a következő két olimpián nagy eséllyel érmek szerzése várható”. Ebbe a kategóriába a birkózás, a kajak-kenu, az úszás, a vívás, a vízilabda, valamint a korcsolya került be.

A második kategóriában azon sportágak szerepelnek, amelyek stabilan ötkarikás pontszerzők, de sportolóik akár érmeket is hozhatnak a párizsi olimpiáról. Ide nyolc sportág tartozik: az atlétika, a dzsúdó, a kerékpár, a kézilabda, az öttusa, a sportlövészet, a triatlon és a vitorlázás.

A harmadik kategóriába azok a sportágak kerültek, amelyek sportolói biztosan olimpiai kvótát fognak szerezni. Ide 14 sportág kerül be: az asztalitenisz, az evezés, a kosárlabda, az ökölvívás, a ritmikus gimnasztika, a sí, a snowboard, a súlyemelés, a szinkronúszás, a szörf, a taekwondo, a tenisz, a tollaslabda és a torna.. Azzal számolnak, hogy

az itt versenyzők "egyes esetekben” akár pontot is szerzehetnek,

ehhez persze az első hat helyen kellene végezni. Ma már a hatalmas konkurencia miatt felértékelődtek az ötkarikás helyezések, sőt a kvóták is – tette hozzá a helyettes államtitkár.

A negyedik kategóriába nyolc olyan sportágat osztottak, amelyek a 2028-as olimpiával kezdődő hatéves időszakban (két nyári és két téli játékok) kvóta- és esetleg pontszerzésre lehetnek képesek. Az ötös kategóriában kilenc sportág szerepel, esetükben „az aktuális helyzetük és lehetőségeik alapján szakmailag nem elvárható és nem is elérhető az olimpiai kvalifikáció”. Ide tartozik a curling, a hegy- és sportmászás, az íjászat, a jégkorong, a lovassport, a műugrás, a röplabda és a táncsport.

Az ötödik kategóriába olyan olimpiai sportágak tartoznak, amelyeknél az aktuális helyzetük és lehetőségeik alapján szakmailag nem elvárható és nem is elérhető az olimpiai kvalifikáció. Ezek: bob és szánkó, golf, gyeplabda, hullámovaglás és kitesurf, karate, labdarúgás, baseball és softball, görkorcsolya és gördeszka, rögbi.