A nyugalmazott tábornok friss tanulmányában – amit a Euronews foglalt össze – arról értekezik, hogy 2022-23-ban lezárult az 1970-es években kifejlesztett precíziós fegyverek korszaka. Már az orosz-ukrán háború első évében komoly elektronikai harcot folytattak egymás ellen az oroszok és az ukránok, és ez mára csak fokozódott. Ez nem csupán kibertámadásokat jelent, hanem a harctéri megfigyelő, felderítő és rádióelektronikai zavaró rendszerek, valamint az ezek elleni védekezés alkalmazását is.

Emlékeztetett, hogy a hidegháború idején a Szovjetunió a NATO-nál sokkal nagyobb erőfeszítéssel fejlesztette az elektronikai hadviselési eszközöket, és olyan teljesítményű radarokat alkalmazott, amelyek képesek voltak „átégetni” az amerikai zavaróberendezések elektronikus zaját.

A tábornok kiemelte, hogy a technológiai fejlődés következményeként az ukrajnai frontvonalakon egyre inkább az első világháború lövészárok-hadviselésére emlékeztető helyzet alakult ki. A drónok tömeges megjelenése miatt a mozgás szinte lehetetlenné vált, és egyik fél sem képes áttörni a másik védelmét.

Lassan halad az orosz hadsereg

A Center for Strategic International Studies elemzése arról ír, hogy az orosz hadsereg harkivi előrenyomulásának sebessége kisebb, mint a szövetségesek napi 80 méteres területfoglalása a somme-i vérfürdőben, 1916-ben. A Somme-menti, több hónapos ütközet az első világháború nyugati frontjának egyik legborzalmasabb csatája volt, amely a hiábavaló állóháborús mészárlás jelképe lett. A mostani donyecki irányban sem sokkal jobb a helyzet, ott napi 135 méter jutnak előre az orosz erők.

A kutatóintézet összefoglalója kiemeli, hogy Oroszország a háború első öt hetében 120 ezer négyzetkilométer ukrán területet foglalt el – amelyből 2022 tavaszán aztán Ukrajna visszafoglalt 50 ezer négyzetkilométert. Az orosz támadás lassulását és az orosz győzelem távoli lehetőség az is mutatja, hogy Vlagyimir Putyin hadserege 2024 óta csak 5 ezer négyzetkilométert tudott elfoglalni, ami Ukrajna területének 1 százalékát jelenti.

A nyílt forrású hírszerzési adatok szerint még ennél is rosszabb a helyzet az anyagi veszteségek esetében. A hozzávetőleges számítások azt mutatják, hogy Oroszország 2024 eleje óta elvesztett 1149 páncélozott járművet, 3098 páncélozott harcjárművet, 300 önjáró löveget és 1865 tankot.

Oroszország már átlépte az 1 milliós veszteséglistát, amelyből 250 ezer fő a halott. Ez a szám a tizenötszöröse a Szovjetunió afganisztáni veszteségének, és tízszerese a 13 éven át tartó csecsenföldi háborúnak.

Közben az ukrán hadsereg, részben a veszteségek miatt, komoly létszámhiánnyal küzd. A donyecki területen, Pokrovszk térségében egy területvédelmi alakulatot vetettek be az orosz reguláris erők ellen, és a rutintalan egység súlyos veszteségeket szenvedett. Itt olyan kevés az ukrán gyalogos, hogy Kijev tankjai gyakran fedezet nélkül, csak rövid időre támadnak, és pár percig közvetlen közelről lövik az orosz állásokat, majd visszavonulnak.

AI háború robotokkal?

A volt főparancsnok szerint az ukrán győzelemhez három feltétel kell:

• Energetikai infrastruktúra, szállítási hálózat és kormányzati kommunikációs rendszer kiépítése, ami a folyamatos támadások alatt is lehet üzemeltetni.
• Olcsó, bővíthető robotrendszerek fejlesztése, amelyek minimális költséggel képesek megsemmisíteni a stratégiai célpontokat Oroszországban.
• A védelem erősítése az információs hadviselésben, hogy az orosz pszichológiai támadókampányok ne tudják csökkenteni a lakosság harci szellemét.

Valerij Zaluzsnij úgy véli, hogy a háború következő szakaszában egy drónhadseregeknek kell támadnia az orosz célpontokat, hogy a légvédelem tehetetlen legyen, és úgy kell megtervezni ezeket a támadásokat, mint a másfél éves előkészítés után végrehajtott, meglepetésszerű Pókháló-hadműveletet. A tábornok véleménye szerint kibertámadásokkal kell akadályozni a kritikus orosz infrastruktúra működését.

Szerinte 2027-ben megkezdődik egy olyan folyamat, ami eddig csak a világvégéről szóló sci-fi filmekben szerepelt: a harctéren tömegével jelennek majd meg a robotok, amelyeket már nem az ember irányít.

„A mesterséges intelligencia és a tanulásra képes technológia óriási ütemben fejlődik. Két év múlva, először az emberi történelemben, úgy zajlik majd a harc, hogy a robotok döntik el az ember helyett, mik vagy kik a célpontok, és milyen sorrendben kell megtámadni őket. Az emberi döntéshozatal részben vagy teljes mértékben meg fog szűnni a fronton" – jósolta a tábornok.