eur:
410.63
usd:
394.98
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Lewis Hamilton, a Mercedes brit versenyzője egyedül a megismételt rajtnál a Forma-1-es Magyar Nagydíjon a mogyoródi Hungaroringen 2021. augusztus 1-jén. A korábbi tömeges ütközés miatt megismételt rajt pillanatában a mezőny többi versenyzője a boxutcában kerékcserén volt a hirtelen kitisztuló időjárás miatt.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Itt vannak a részletek, mekkora üzlet az Forma–1

A pandémia kissé visszavetette a bevételeket, de a Forma–1-ben jelen lenni minden szereplőnek hatalmas üzletet jelent.

A múlt hét végén 36. alkalommal adott otthont a Hungaroring a Forma–1-es Magyar Nagydíjnak, és az is eldőlt, hogy a hazai futam 2037-ig a versenynaptárban marad. A Portfolio annak nézett utána, hogy miért jelent hatalmas üzletet az autós gyorsasági világbajnok az összes szereplőnek, összesítette, hogy milyen bevételekkel, illetve kiadásokkal kell számolniuk.

Liberty Media

A Forma–1 tulajdonosa 2017-ben vásárolta meg a szakág mögötti cég többségi részesedését, összesen 4,6 milliárd dollárért. A cégcsoport tavalyi 9,36 milliárd dolláros bevételéből 1,15 milliárd származott a Forma–1 divíziójából. Ez hatalmas esés a 2019-es, majdnem kétmilliárdos értékhez képest. A pandémia miatt 386 milliós üzemi szintű veszteséget kellett elkönyvelni

A bevételek forrása négy fő kategóriára bontható, és 2019-ben az alábbiak szerint alakultak:

  • tévés és egyéb közvetítési díjak: 763 millió dollár
  • hosting díjak (vendéglátóktól kapott összegek): 602 millió dollár
  • szponzori megállapodások: 301 millió dollár
  • egyéb (merchandising, online szolgáltatások, rendezvények) bevételek: 356 millió dollár

A költségek legfőbb tétele csapatoknak fizetett bónuszok voltak, 12 millióval több, mint egymilliárd dollár értékben. Az összes egyéb költség, amiben a Nemzetközi Autószövetségnek fizetett díjak, a VIP-vendégek számára üzemeltetett Paddock Club, a logisztikai költségek, tartalom-előállítási díjak és egyéb szokásos üzleti kiadások vannak, összesen 381 millió dollárt tettek ki. Ha a koronavírus nem lép közbe, a Forma–1 a versenysorozat tulajdonosa számára egy szépen megtérülő vállalkozás, hiszen üzemi szinten közel félmilliárd dollárt hozott a konyhára 2019-ben.

Csapatok

A csapatok tavaly összesen 711 millió dollárt kaptak a Forma–1 bevételeiből a konstruktőri bajnokságban elért helyezések függvényében, bevételeiknek így is 68 százaléka származott ebből a forrásból.

  • Ferrari: a kezdetek óta a Forma–1 elmaradhatatlan része, emiatt a díjazás során is különleges ellátást kapnak, és eleve 50 millió dolláros egyedi bónusszal kezdenek. Erre jön rá egy 15 milliós bónusz, amit azok a csapatok kapnak, amelyek korábban már nyertek világbajnokságot (“történelmi bónusz”) és az egyébként eléggé kínos hatodik helyezés után járó további 85 millió dollár. Külön érdekesség, hogy ha a csapatoknak járó kiosztható összeg meghaladja az 1,1 milliárd dollárt, akkor az egyedi bónusz fajlagosan megduplázódik.
  • Mercedes: az olasz csapat 150 milliójától csak 5 millióval marad le. Az első helyért 124 milliót kaptak, amire jött még rá 21 millió dollár a történelmileg sikeres csapatoknak járó bónusz formájában.
  • Red Bull: a tavalyi teljesítményért 116 millió dollárt vághatott zsebre, amihez további 16 millió dollár történelmi bónuszt kapott, így a csapat 132 millióval gazdagodott.
  • McLaren: 115 millió dollárt kapott, ebből 7 millió jár a korábbi sikerek miatt.
  • Racing Point (Aston Martin): 100 millió dolláros utalás érkezett a számlájára.
  • Renault (Alpine): a 97 millióból 92 jött a konstruktőri ötödik helyért.
  • Alpha Tauri: 77 millió dollárt zsebelt be ebből a forrásból.
  • Alfa Romeo: 69 millió dollárt kapott.
  • Haas: 61 millióval volt kénytelen beérni.
  • Williams: abszolút utolsó lett tavaly, és ezért csak 53 millió dollárt kapott, ehhez hozzácsaptak még 6 milliónyi történelmi bónuszt is.

A csapatoknak természetesen korántsem ez az egyetlen bevételi forrása. Elsősorban szponzori pénzekről van szó, még egy apró matricáért az autón is gyakran millió dolláros nagyságrend jár, de a főszponzorok akár 25-50 milliót is letesznek az asztalra. A tavalyi győztes Mercedes főszponzora a maláj olajvállalat, a Petronas évente 42 millió dollárt fizet azért, hogy a márkaneve a csapat hivatalos megnevezésében is szerepel.

A címvédő ezzel képes visszaelőzni a Ferrarit 451 millió dolláros összbevételével, 25 millióval lehagyva a vörösöket. A Forma–1 egyensúlytalanságára jellemző, hogy eközben csak három csapat van, amelyik képes 200 millió felett összekalapozni egy évben, sőt az Alfa Romeo és a Haas a 100 milliós bevételi szint alatt teljesít.

Az egyenlőtlenség folyamatosan nő, és a pár csapat elitizmusa miatt folyamatosan újratermeli önmagát. A széria menedzsmentje emiatt az idei évtől komoly változásokat jelentett be, és költségplafont alkalmaz minden csapat esetén, 145 millió dollár értékben, ami 2022-től tovább fog csökkenni.

A csapatok többsége még üzemi szinten is veszteséges volt az elmúlt években. A csillagászati kiadások között a több száz főnyi alkalmazotti gárda fizetése, fejlesztési költségek, logisztika is jelen van, de a két legnagyobb tételt a szélcsatorna és a pilóták fizetése jelenti.

A legtöbbet kereső pilóták a sikeresebb csapatoknál 2021-ben (egyedi bónuszokkal és szponzori bevételekkel, becslés, Forbes):

  1. Lewis Hamilton (Mercedes): 62 millió dollár
  2. Max Verstappen (Red Bull): 42 millió dollár
  3. Fernando Alonso (Alpine): 25 millió dollár
  4. Sergio Perez (Red Bull): 18 millió dollár
  5. Sebastian Vettel (Aston Martin): 15 millió dollár
  6. Charles Leclerc (Ferrari): 12 millió dollár
  7. Valtteri Bottas (Mercedes): 10 millió dollár
  8. Daniel Ricciardo (McLaren): 10 millió dollár
  9. Lando Norris (McLaren): 9 millió dollár
  10. Carlos Sainz (Ferrari): 8 millió dollár

Versenypályák

A vendéglátó országok és városok összesen 602 millió dollárt fizettek ki egy év alatt, átlagosan évente 29 millió dollárt utalnak át a versenypályát üzemeltető cégek a Liberty Media leányvállalatának. A költség még a versenypálya felépítése és működtetése, az utcai pályáknál pedig az évenkénti átalakítás, berendezés. Egyes számítások szerint egy átlagos futam esetén tíz év alatt egy-egy vendéglátónak a Forma–1-es hétvégék 851 millió dollárba kerülnek, de van, ahol ez az összeg bőven meghaladja az egymilliárd dollárt is.

A bevételi oldalon jelentkezik, hogy egy tipikus versenyen a jegyvásárlók 40 százaléka nem a rendező városból vagy annak környékéről érkezik. A Magyar Nagydíjra is tízezrével érkeztek hozzánk külföldi rajongók. A legtöbb versenyre így 40-70 ezer látogató is érkezhet, és ők komoly hatást gyakorolnak a turizmus bevételeire.

Ez azonban legtöbbször még mindig kevés a kiadások ellensúlyozásához, de az országimázs bevételei többet hoznak. A portál példaként a Mexikóvárosban tartott futamot hozta, az országnak már 2016-ban ekkora nézettséghez 48 millió dollárt kellett volna fizetnie a tévétársaságoknak. Az összes megjelenés – beleértve az egyéb tévés, print és online média említéseket – hirdetési értéke elérte a 248 millió dollárt. A futam helyi gazdaságra gyakorolt közvetlen hatás egyes becslések szerint elérte a 161 millió dollárt. Mindez többszörösen visszatermeli a verseny költségeit Mexikóváros esetében. A példa nem egyedülálló: a PwC számításai szerint az Azerbajdzsánban megrendezett verseny két év leforgása alatt 277 millió dollár pluszbevételt termelt a helyi gazdaságnak.

Mindez nem jelenti azt, hogy minden verseny és minden vendéglátó ország pozitív eredménnyel zárja a Forma–1-es versenyek lebonyolítását, de összességében minden jel arra mutat, hogy nagy általánosságban megéri futamot rendezni. Nem véletlen, hogy a versenynaptár évek óta bővül, és egyre több ország és város versenyez, hogy otthont adhasson egy-egy Forma–1-es futamnak.

Címlapról ajánljuk
Hatalmas kockázatot vállal az Örkény Színház

Hatalmas kockázatot vállal az Örkény Színház

A nyúl füle című előadást a közelmúltban mutatta be az Örkény Színház. A zenés darabot Fábián Péter írta és rendezte, a zenét Dargay Marcell, a dalszövegeket pedig Parti Nagy Lajos szerezte. Az előadással Örkény Színház társulata arra vállalkozik, hogy egy zenés "fabularevü” keretében gondolja újra az aesopusi állatmeséket.
VIDEÓ
Visszatért Donald Trump, vele együtt pedig az őrület is a tőzsdékre

Visszatért Donald Trump, vele együtt pedig az őrület is a tőzsdékre

Az amerikai elnökválasztás minden évben jelentős hatással van a piacokra, de a 2024-es novemberi eseményt kivételes várakozás övezte. A befektetők már Trump győzelmét megelőzően elkezdték árazni a republikánus jelölt esélyeit, amelyek szeptember közepétől egyre markánsabban emelkedtek. Miután Trump novemberben megnyerte az elnökválasztást, a tőzsdéken valóságos eufóriát láthattunk, a mozgások pedig a Covid-időszak utáni bikapiac legszebb napjaira emlékeztették a befektetőket. Nem túlzás azt állítani, hogy győzelmével Trump valósággal berobbantotta a piacokat, de vajon jövőre is kitart a Trump-trade lendülete?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×