Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Kai Havertz, a Leverkusen (b) és Daniele Rugani, a Juventus játékosa a labdarúgó Bajnokok Ligája hatodik fordulójában, a D csoportban játszott Bayer Leverkusen - Juventus mérkőzésen a leverkuseni Bay Arénában 2019. december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

A FIFA jelentéséből kiderül, miben érezhető a koronavírus hatása

A FIFA a hét elején közzétett jelentése szerint a férfi labdarúgásban a nemzetközi átigazolások száma tavaly 5,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Még jelentősebb a visszaesés az átigazolási díjak tekintetében: azok 23,4 százalékkal csökkentek a koronavírus-járvány hatása miatt.

A FIFA gyűjtése szerint a 2019-ben átigazolásokra kifizetett 5,63 milliárd dolláros teljes összeg tavaly 1,7 milliárd dollárral csökkent, s ez azt jelenti: csaknem negyedével esett vissza. A tavalyi a legalacsonyabb éves összeg 2016 óta.

Ismét az angol klubok költöttek a legtöbbet, ott az átigazolási díjak összege körülbelül 1,63 milliárd dollár volt, őket az olasz klubok követték, akik összesen 731,5 millió dollárt költöttek. A jelentés szerint a spanyol klubok bevétele volt a legmagasabb összegű, 785,7 millió dollárnak megfelelő euró.

A klubok közül a Chelsea költötte legtöbbet Európában (egyébként az egész világon), a kékeket a Manchester United és a Manchester City követte, majd a Barcelona, a Juventus és a Leeds United következett.

A legtöbb játékost a Manchester City engedte el (45-öt!), kettővel többet, mint a horvát bajnok Dinamo Zagreb és a Watford.

A FIFA összesen 17 077 nemzetközi transzfert regisztrált, szemben a 2019-es 18 047-vel. 2010 óta először csökkent az átigazolások száma.

Még mindig több volt az átigazolás, mint 2018-ban, de a FIFA szerint „a csökkenő tendencia egyértelműen a koronavírus-járvány következményeinek tudható be”.

A jelentésből kiderül, hogy az összes átigazolásnak csak 11,6 százaléka érintett valóban klubok közötti eladást-vételt, míg a nagy többség, mintegy 62,5 százalék a lejárt szerződésű, vagy szerződés nélküli játékosok átigazolását jelentette.

Az összes átigazolás elenyésző hányada, 1,3 százaléka esetében haladta meg a transzferösszeg az ötmillió dollárt.

A legdrágább átigazolások között van Kai Havertzé a Bayer Leverkusentől a Chelsea-be, Arthur Melóé a Barcelonából a Juventusba, Victor Osimhené a Lille-ből a Napoliba, Bruno Fernandesé a Sportingtól a Manchester Unitedhez és Ruben Diasé a Benficából a Manchester Citybe.

A női játékosok átigazolásában részt vevő klubok száma több mint negyedével nőtt, tükrözve, hogy egyre több női labdarúgó vált profivá. A női futballban a legnagyobb összeget ugyancsak a Chelsea fizette ki, a Wolfsburgból érkező Pernille Harderért. Második a listán a malawi (!) Temwa Chawinga, aki Svédországból a kínai Vuhan Csiangta csapatába igazolt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×