eur:
414.53
usd:
398.24
bux:
79395.62
2024. december 23. hétfő Viktória
Birmingham, 2013. május 19.Sir Alex Ferguson, a Manchester United vezetőedzője búcsúzik a szurkolóktól, miután befejeződött csapatának a West Bromwich Albion ellen az angol első osztályú labdarúgó-bajnokságban játszott mérkőzése Birminghamben 2013. május 19-én. Ferguson most irányította utoljára a Manchester Unitedet, mert a bajnokság végén nyugalomba vonul. (MTI/EPA/David Jones)
Nyitókép: David Jones

Ők Sir Alex Ferguson törzsgárdistái

Sir Alex Ferguson 1500 mérkőzésen dirigálta 1986. november 6. és 2013. május 19. között a Manchester United csapatát. A Mirror kiszámolta, kik alkotják a legtöbbet szereplők csapatát.

A Mirror számítása szerint a kapusoknál a dán óriás, Peter Schmeichel a listavezető, 398 mérkőzéssel. A „riválisa” Edwin van der Sar volt, 266 szerepléssel.

A hátvédsort Gary Neville (602), Gary Pallister (437), Rio Ferdinand (432) és Denis Irwin (529) alkotta. A „tartalék” Steve Bruce (414), a francia Mikaël Silvestre (361), John O’Shea (394) és az ifjabbik Neville fiú, Phil (378) lenne.

A középpályások között David Beckham (394), Roy Keane (480), Paul Scholes (718) és a szereplési csúcstartó, Ryan Giggs (941) alkotja az alapnégyest, de sokat játszott Nicky Butt (383) is.

A csatárok: Wayne Rooney (402) és a skót Brian McClair (471), aki elsőként került Ferguson keze alá a névsorból. Ebben a csapatrészben Ole Gunnar Solskjaer (365), a mostani menedzser a „csere”

A számokból jól látszik, Sir Alex korszakában az 1992-es ifi FA-kupa-győztes gárda csillagai, az úgynevezett „Fergie-fiókák” (Giggs, Beckham, Butt, Scholes, Gary Neville) meghatározó szerepet játszottak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×