Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
London, 2012. január 19.A 2012-es londoni nyári olimpiát előkészítő bizottság, a LOCOG által közreadott kép, amelyen a nyári játékok doppingellenőrző laboratóriumának egyik munkatársa dolgozik a dél-anfliai Harlowban 2012. január 19-én. A sportolóktól bekért mintegy 6250 mintát fogják itt megvizsgálni a nyári játékok alatt. (MTI/EPA/LOCOG) *** Local Caption *** 00000403068095
Nyitókép: MTI/EPA/LOCOG

Búcsúzhat az olimpiától a svéd birkózó

Várhatóan nem lehet ott a tokiói olimpián a női birkózók 68 kilogrammos kategóriájának egyik esélyese, a svéd Jenny Fransson, miután fennakadt egy doppingvizsgálaton. Akár évekre eltilthatják.

A 32 éves világ- és Európa-bajnok sportoló mintájában az anabolikus szteroidok közé tartozó metiltesztoszteron nyomaira bukkantak az ellenőrök, és amennyiben az A próba eredményét a B is igazolja, úgy Fransson négyéves eltiltásra számíthat.

A svéd birkózó a 72 kilogrammosok között 2012-ben nyert vb-t, 2018-ban pedig Eb-t, a riói olimpián 69 kilogrammban a harmadik helyen végzett. A tavalyi kvalifikációs vb-n 68 kilóban szerepelt és ezüstérmével kvótát szerzett a tokiói játékokra.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×