Infostart.hu
eur:
355.5
usd:
308.24
bux:
133457.74
2026. június 11. csütörtök Barnabás
A Budapest 2024 által 2017. január 4-én közölt legfrissebb aktuális látványterv az Olimpiai Parkról az esetleges 2024-es budapesti olimpia egyik helyszínéről, amely a IX., X. és XXI. kerületekben, a Kvassay-zsilip térségében található, elöl középen az Olimpiai Atlétikai Stadion, balról az olimpiai falu. A látványtervet a Brick Visual, az építési terveket a BORD Építész Stúdió készítette. A 2024-es olimpia rendezési jogáért a magyar főváros Los Angelesszel és Párizzsal verseng, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szeptember 13-án, Limában dönt a helyszínről.
Nyitókép: MTI Fotó

Vb-2023: bízik a megegyezésben Karácsony Gergellyel a Magyar Atlétikai Szövetség

A magyar atlétikasport megérdemli, hogy saját otthona legyen - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gyulai Márton, az Európai Atlétikai Szövetség tanácsának tagja, a magyar szövetség elnökségi tagja. Szerinte a 2023-as világbajnokság helyszínének megépülésével együtt annak környéke is megújulna.

A világbajnokságon túl is fontos lenne, hogy önálló központja legyen a sportágnak - hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gyulai Márton, az európai és a magyar szövetség vezetésének tagja.

"Egy rendezvényhelyszín, egy álomszép, hatalmas stadion nem oldja meg a magyar atlétika problémáit, nem lesz attól jobb. A magyar atlétikának egy olyan otthonra van szüksége, amit minden nap lehet használni, ahol lehet edzeni, felkészülni, ahol versenyeket lehet rendezni diákoknak, felnőtt sportolóknak, és ne kelljen attól félni, hogy más sportágak, rendezvények háttérbe szorítják az atlétikát."

Kifejtette, hogy a beruházás nem egyenlő egy stadion építésével.

"Az a telek, amin a létesítmény állna, nagyságrendileg 15 hektár. Ebből a 15 hektárból 12 közösségi tér, ebből majdnem 8 zöldfelület, az egész terület fele, parkosításról beszélünk.

A maradék részeken ott lenne egy olyan atlétikai stadion, amelyet a világbajnokság után visszarendeznének, a mobil lelátókat elvinnénk, és maradna a egy 15 ezer néző befogadására alkalmas stadion."

Gyulai Márton jelezte, hogy a témában kezdeményeztek találkozót az új főpolgármesterrel, Karácsony Gergellyel. A sportvezető bízik a megoldásban, ugyanakkor jelezte, hogy

a 2023-as vb lemondása igen súlyos következményekkel járna.

"Minden esély megvan arra, hogy megtaláljuk a közös nevezőt a főpolgármester úrral, illetve a közgyűléssel. Ha valamilyen, számomra érthetetlen okból az a döntés születne, hogy a főváros nem kér a világ egyik legvonzóbb és gazdaságilag leginkább vonzó eseményéből, akkor az a legkisebb, hogy a nemzetközi szövetség milyen kártérítési igénnyel lépne föl a szerződésük alapján. Meggyőződésem, hogy ez nem csak az atlétikára nézve lenne egy hátrányos döntés, hanem Budapestre és az országra is, további nemzetközi eseményekre pályázás esetében.

Egészen biztos vagyok benne, hogy hátrébb sorolnának minket."

Gyulai Márton hozzátette, hogy a magyar atlétika és a teljes sportélet mellett a nemzetközi szövetség is erősen megsínylené, ha Budapest visszalépne.

Alább megtekintheti a teljes beszélgetést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult

Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult

A köztársasági elnök csütörtökön közzé tette a Sándor-palota közleményét az államfő Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványáról. Magyar Péter miniszterelnök egyből reagált a közösségi médiában.

Két lépcsőben újítja meg a kormány a kórházi klímákat – itt vannak a részletek és az intézmények listája

Egyrészt egy azonnali, 3,668 milliárd forintos összegből megjavítják a rossz klímákat az egészségügyi intézményekben, hogy ezen a nyáron ne álljanak elő olyan problémák, mint korábban, másrészt november 30-ig előkészítenek egy széles körű programot az elavult kórházi hűtési rendszerek ütemezett, teljes körű megújítására.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Megszületett a döntés, közel 3 év után ismét kamatot emelt az EKB

Megszületett a döntés, közel 3 év után ismét kamatot emelt az EKB

Közzétette kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. Az energiaválság elhúzódása és az infláció gyorsulása arra késztette az EKB Kormányzótanácsát, hogy 25 bázisponttal, 2,25 százalékra emelje az irányadó betéti rátát. Christine Lagarde jegybankelnök 14.45-től sajtótájékoztatón értékeli majd a gazdasági kilátásokat, az eseményen pedig akár a későbbi kamatemelésekről is üzeneteket fogalmazhat meg. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×