Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
A későbbi harmadik helyezett Hosszú Katinka a 200 méteres női hátúszás döntőjében az úszó világkupa-sorozat budapesti versenyén a Duna Arénában 2018. október 6-án.
Nyitókép: MTI / Czagány Balázs

Hosszú és Kapás kisajátította a 400 vegyest

Hosszú Katinka magabiztosan nyerte meg a 400 méter vegyest pénteken az úszó világkupa-sorozat utolsó, szingapúri rövidpályás állomásának második napján.

A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA honlapja szerint a háromszoros olimpiai bajnok 4:24.02 perces eredménnyel utasította maga mögé a mezőnyt, amelyben Kapás Boglárka 4:38.03 perccel a második helyen végzett.

Hosszú még a 100 méter hát döntőjében volt érdekelt, ott végül 56.66 másodperccel negyedik lett.

Harmadik magyar indulóként Verrasztó Dávid 1500 méter gyorson a hatodikként (15:17.53 perc), míg 200 méter pillangón a hetedikként (1:55.83) ért célba.

A szingapúri viadal csütörtöki nyitónapján Hosszú 200 méter pillangón győzött, míg 100 méter vegyesen második lett. Kapás utóbbi versenyszámban az ötödik helyen zárt, 400 méter gyorson viszont másodikként csapott célba. A férfiaknál Verrasztó Dávid ugyanebben a számban hatodik lett.

A világkupa-sorozat első szakaszát nagymedencében, Kazanyban, majd Dohában rendezték, a második etap rövidpályán Eindhovenben kezdődött és Budapesten zárult. A harmadik, zárószakasz - ugyancsak 25 méteres medencében - helyszínei Ázsiában, sorrendben: Peking, Tokió és Szingapúr.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

A BNP Paribas friss elemzése szerint Európa a válságok felszíne alatt jelentős átalakuláson megy keresztül: az ipar ellenállóbbnak bizonyult a vártnál, a szolgáltatásexport rekordokat dönt, a technológiai szektor felzárkózik, a brüsszeli gazdaságpolitika pedig növekedésbarátabb fordulatot vett. Más intézményi előrejelzések ugyanakkor lehűtik az optimizmust: az EU növekedése 2026-ban alig haladhatja meg az 1 százalékot, az infláció emelkedik, a geopolitikai kockázatok pedig stagflációs környezetet vetítenek előre. Európa helyzete tehát valóban jobb, mint ahogy azt a hanyatlásnarratívák sugallják, de az átalakulás egyelőre inkább lehetőség, mint kész fordulat – a régi ipari modell nem tér vissza, a tőkepiaci unió és a közös adósság politikailag még messze van, a védelmi és zöld kiadások finanszírozása pedig komoly kihívás marad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×