Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Virágok és koszorúk Kulcsár Győző négyszeres olimpiai, háromszoros világbajnok párbajtőröző, a Nemzet Sportolója sírjánál a Farkasréti temetőben 2018. október 1-jén. Kulcsár Győző 77 éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el 2018. szeptember 19-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Eltemették Kulcsár Győzőt, a Nemzet Sportolóját

Végső nyugalomra helyezték hétfőn a szeptember 19-én, 77 éves korában elhunyt Kulcsár Győzőt, a Nemzet Sportolóját, négyszeres olimpiai bajnok párbajtőrözőt.

A Farkasréti Temetőben megtartott gyászszertartáson a magyar sport szinte minden jelentős alakja képviseltette magát, még az elhunyt egykori munkahelyéről, Olaszországból is érkeztek emlékezők.

Kulcsár Győző keresztény közössége nevében Száraz László atya szólt a több száz fős gyászoló tömeghez, s emlékeztetett arra, hogy a kiváló párbajtőröző Krisztust megváltójának és mesterének tartotta.

"Sportbeli teljesítményén túl egész emberi személyisége ajándék lehetett az őt ismerők számára"

- jelentette ki az atya, majd azzal folytatta, hogy egyik sportolótársa szerint Kulcsár Győző teljes életet élt, mindig tisztességesen. Szigorú volt a tanítványaival, de önmagától követelte meg a legtöbbet. Ugyanakkor sohasem bántott senkit, mindig mély szeretettel foglalkozott mindenkivel.

Az állami sportvezetés nevében emlékező Szabó Tünde sportért felelős államtitkár úgy fogalmazott, Kulcsár Győző élete kitörölhetetlen része a magyar sporttörténelemnek és a sportcsaládnak.

"A Nemzet Sportolója címet méltóképpen képviselte, ugyanakkor edzőként is számos kimagasló eredménnyel, győzelmek sorozatával ajándékozta meg a magyar nemzetet" - fogalmazott Szabó Tünde, aki szerint

Kulcsár hűsége, lojalitása, hite máig példaértékű mindenki számára.

Hozzátette: "Szoborszerű tisztasággal, de mindig emberien, példaképként élt. Soha nem tért le az általa helyesnek ítélt útról, s mindig az adás volt az élete".

Szabó Tünde szerint Kulcsár egyedülállóan mutatta meg, hogy magyarként is lehet sikeresnek lenni a nagyvilágban, "ezért lett belőle nemzetünk hőse".

A Magyar Vívó Szövetség, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete, a sporttársak, a tanítványok és a magyar sportközösség képviseletében az elhunyt egykori tanítványa, a kétszeres olimpiai aranyérmes Nagy Tímea méltatta Kulcsár Győzőt, akit olyan zseninek nevezett, akiből sugárzott az optimizmus, a vidámság, a bohémság, az élet szeretete, úgy tudott dolgozni és dolgoztatni, ahogy senki sem - ennek köszönhette sikereit.

"Kivételes képességű ember volt, ezt az egész világ tudta"

- jelentette ki egykori mesteréről Nagy Tímea.

Végül az egykori csapattárs, Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, a NOB magyar tagja búcsúzott. A sportdiplomata arra hívta fel a figyelmet, hogy Kulcsár Győző igazi csapatember volt, hiszen négy olimpiai aranyérméből hármat, valamint a három világbajnoki elsőségét is csapatban ért el, s 16 éven át az ő nevével kezdődött a magyar párbajtőr-válogatott névsora.

Schmitt hangsúlyozta: Kulcsár igazi Homo Ludens volt, mindenféle játékban bármikor kész volt részt venni.

"Csodáltuk, hogy hetven évesen is kész volt beülni az iskolapadba azért, hogy szakedzői diplomát szerezzen" - emlékeztetett a korábbi köztársasági elnök.

Beszédét azzal zárta, hogy "az olyan bajnokok, mint Kulcsár Győző erősítik nemzeti büszkeségünket, hazaszeretetünket és jó hírünket a világban".

A gyászszertartás a Magyar Himnusz hangjaival ért véget.

Kulcsár Győző az 1964-es, az 1968-as és az 1972-es ötkarikás játékokon csapatban szerzett aranyérmet, Mexikóvárosban pedig egyéniben is győzött. Az 1972-es müncheni játékokon és négy évvel később Montrealban egyéniben bronzérmet nyert. Csapatban háromszoros világbajnok, továbbá két világbajnoki ezüst- és négy bronzérem tulajdonosa volt.

Sportolói pályafutását követően, 1979-ben főtitkár volt a Magyar Vívó Szövetségben, majd hat éven keresztül szövetségi kapitányként tevékenykedett. Ezután 1986-tól 2001-ig az olaszországi Vercelliben edzősködött, tanítványai közül Maurizio Randazzo olimpia aranyat, Elisa Uga pedig ötkarikás ezüstöt is nyert. Hazatérve folytatta sikeres edzői pályafutását, irányításával Nagy Tímea 2004-ben, Szász Emese pedig 2016-ban szerzett olimpiai aranyérmet. Közben 2006-tól 2012-ig a párbajtőrözők szövetségi kapitánya volt.

2004-ben a Nemzet Sportolójává választották. 2010 októberében világszerte nagyra becsült sportolói pályafutása, olimpiai és világbajnokokat nevelő edzői tevékenysége, példaértékű életútja elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozták neki. 2012-ben Prima Primissima Díjat kapott. 2016-ban Magyar Érdemrend Középkeresztje, a csillaggal kitüntetést vehetett át. 2016-ban Pro Urbe Budapest díjjal ismerték el tevékenységét. A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) és a MOB közös életműdíját 2017-ben kapta meg.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek  farkasszemet

Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek farkasszemet

Egyre hangosabban szólnak a harci dobok a Távol-Keleten, a világnak szinte minden napra jut valami hír a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (People’s Liberation Army – PLA) mozgásáról, vagy éppen legújabb fejlesztéseiről. Az utóbbi hetekben éppen Japánnal megy az acsarkodás, de a háttérben az Egyesült Államok folyamatosan erősíti a pozícióját, méghozzá nem is akárhol: a második világháború legendás helyszíneit élesztik újra, olyat is, ahonnan elindultak a bombázók 1945 augusztusában a Japán elleni atomcsapáshoz. A terv világos stratégiát vázol fel, amely arra figyelmezteti a teljes térséget, hogy egyre élénkebben éri őket a háború közelgő szele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 7. 06:30
×
×
×
×