Pályafutása eddigi legsikeresebb versenyét teljesítette Lipcsében a kardvívó Szatmári András: egyéniben arany-, csapatban pedig ezüstérmet szerzett a németországi világbajnokságon. Nem titkolta, hogy a saját elvárásait is felülmúlta.

„Nem így indultam neki ennek a világbajnokságnak. Szerettem volna jól teljesíteni. Az edzőmmel volt egy titkos célunk, az éremszerzés. A legjobb nyolcba kerülés sem lett volna csalódás. Az, hogy ez egy aranyérem lett, és egy csapat ezüst, fantasztikus érzés.”

A Vasas vívója elárulta, hogy új edzőjének, Gárdos Gábornak is bizonyítani akart, de óvatos volt.

„Nem akartam elszállni attól, hogy azért utazom ki, hogy vb-t nyerjek, a saját céljaimat akartam elérni, ezzel bizonyítani az edzőmnek, hogy az jó, amit idén együtt végrehajtottunk. Mindenki arról álmodik, hogy egyszer világ- és olimpiai bajnok legyen, én is, ebből az egyik teljesült, de nem erre koncentráltam a verseny előtt.”

Több mint két és fél évtized után lett ismét magyar világbajnok kardvívásban. Szatmári András a siker jelentőségéről és a következményekről is beszélt.

„Nagyon jó érzés volt hazatérni úgy, hogy világbajnok lettem. Még nem is éltem, amikor Nébald György utoljára, 27 éve egyéni kardvívásban világbajnokságot nyert. Jó érzés, hogy a világranglistán a harmadik helyre jöttem föl. Tudom, hogy ezentúl a versenyeken engem akarnak majd megverni, vagy legalábbis jobban készülnek rám a többiek. Ebben az évben volt Világkupa győzelmem, ami predesztinált arra, hogy akár a vb-n is nyerhetek, bár nem én voltam a legfőbb esélyes. Ezek után viszont biztosan számolni fog velem a többi versenyző.”

Szatmári András arról is beszélt, hogy a tokiói szereplés lehetőségével felértékelődött a csapatverseny, a jelenlegi együttes tagjai pedig három év múlva, az olimpián is eredményesek lehetnek ebben az összetételben vagy hasonlóban.