Infostart.hu
eur:
372.79
usd:
340.15
bux:
140168.08
2026. november 20. péntek Jolán
Csoportkép az Európai Politikai Közösség (EPC) kilencedik csúcstalálkozójának résztvevõirõl Dublinban 2026. november 12-én. A tanácskozáson az Európai Unió tagállamainak és más európai országoknak a vezetõi a közös biztonsági kihívásokról, a geopolitikai fejleményekrõl és az európai együttmûködési lehetõségekrõl egyeztetnek. Elsõ sorban jobbról a nyolcadik Micheál Martin ír kormányfõ, második sorban jobbról a harmadik Magyar Péter miniszterelnök.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Újabb büntetőintézkedésekkel készül Európa Oroszország ellen

Európa támogatni fogja Ukrajnát, mind a háború, mind pedig a béke idején – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Dublinban, az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozóján.

Von der Leyen bejelentette azt is, hogy az Európai Unió már dolgozik a 22., Oroszországgal szembeni szankciós csomagon, az Európai Bizottság pedig javaslatot készít elő Ukrajna 2027-es pénzügyi támogatásáról. Mint mondta, mindkét döntést még a legközelebbi EU-csúcs előtt be fogják mutatni.

Az Abu-Dzabiban tartott, amerikai–ukrán-orosz megbeszélésekkel kapcsolatban elmondta, az európaiak részvételét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérte.

António Costa, az Európai Tanács elnöke Dublinban leszögezte: „Európának igenis volt jól működő biztonsági architektúrája, amelyet azonban először részletenként ástak alá, majd végül, Oroszország Ukrajna elleni támadásával leromboltak".

„Nincs szükség arra, hogy újra föltaláljuk a spanyolviaszt” – fogalmazott Costa.

Az elnök emlékeztetett arra is, hogy már megérkezett Moszkvába Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai tárgyaló, leszögezve: az elkövetkező napokban kiderül, Oroszország valóban akarja-e az ukrajnai háború befejezését.

„Mind ez idáig amit Oroszország részéről láttunk, az a feszültség növelése és az ukrán civilek elleni támadások; ennek változnia kell ahhoz, hogy a béke lehetővé váljon” – szögezte le.

Witkoff és Kushner az ukrajnai rendezést célzó megbeszélésekre érkezett Moszkvába.

A dublini csúcstalálkozón részt vesz Mark Rutte NATO-főtitkár is, aki a sajtónak elmondta, történtek előrelépések az Abu-Dzabiban rendezett tárgyalásokon, azonban továbbra sem világos, Oroszország őszintén törekszik-e a háború befejezését célzó tárgyalásokban való részvételre.

„Csakis az oroszokon múlik, hajlandóak-e beszállni a játékba” – fogalmazott Rutte, hozzátéve, hogy rendkívül fontos Kijev megerősítése az Oroszországgal folytatott egyeztetések közepette.

Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna sikeresen átvészelje az előtte álló telet.

A biztonsági garanciákkal kapcsolatban elmondta, az európai és az amerikai fél már januárban megállapodott ezen garanciák vázlatában.

„(A garanciák) megvannak, de most békemegállapodásra, vagy legalábbis tűzszünetre van szükségünk” – jelentette ki.

Az EPC-vel kapcsolatban rámutatott arra, hogy az eseményen a legtöbb európai ország, illetve Kanada is részt vesz, hangsúlyozva, hogy „ezek az országok ugyanazokkal a fenyegetésekkel szembesülnek Oroszország, illetve az Oroszországgal együttműködő országok, például Irán és Észak-Korea részéről”.

Mint mondta, a csúcson a többi között érinteni fogják a hibrid fenyegetéseket, amelyekkel kapcsolatban elmondta, az ilyen jellegű fenyegetések ellen nemcsak a kormányoknak, hanem a vállalatoknak és a társadalomnak is meg kell tanulnia fellépni.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

A GLP-1-gyógyszerek abbahagyása után nagyjából kétszer olyan gyakran regisztráltak nem halálos infarktust, nem halálos stroke-ot vagy bármilyen okból bekövetkező halált, mint a kezelés alatt – a három kimenetelt együtt vizsgálva. Erre jutott egy több mint 80 ezer, 2-es típusú cukorbeteg olaszországi adatait elemző nemzetközi kutatás. A halálozásban több mint négyszeres különbséget mértek, de a szerzők szerint ezt önmagában a gyógyszerelhagyás valószínűleg nem magyarázza: az abbahagyás a betegek romló egészségi állapotát is jelezheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×