BILL SHANKLY (1913. szeptember 2.–1981. szeptember 29.)

Menedzseri időszaka: 1959. december–1974. augusztus

Győzelmi mutató: 51,98 százalék

Mérleg: 783 mérkőzés, 407 győzelem, 198 döntetlen, 178 vereség

Sikerei: bajnok (1964, 1966, 1973), FA-kupa (1965, 1974), UEFA-kupa (1973)

Miután negyvenhat évesen főnök lett az Anfield Roadon, 24 játékost rúgott ki, sőt elküldte szinte a teljes edzői stábot is – Bob Paisley és Joe Fagan kivételével. Másfél évtizedes menedzseri működése alatt kétszer formálta újjá a Liverpoolt, az elsőben Ron Yeats, Ian Callaghan, Ian St. John és Roger Hunt köré építette a csapatot, majd kevéssel önkéntes búcsúja előtt még olyan játékosokat igazolt át, mint Kevin Keegan és Ray Clemence. Shankly proli gyerekként nőtt fel, mindig is közel érezte ezért magához a Liverpool FC zömében a munkásosztályhoz tartozó szurkolóit. Fontosnak vélte, hogy kevés szabadideje nagy részét az írógépe mögött töltve válaszoljon a hozzá írt szurkolói levelekre. Amikor hatvanévesen elbúcsúzott a menedzseri poszttól, az egyik helyi gyár munkásai (mind a Liverpool szurkolói) sztrájkkal fenyegetőztek. Se szeri, se száma legendássá lett mondásainak. Egy másik korszak edzője volt, egy olyané, amikor még a szakma, s nem az üzlet volt a legfontosabb – elképzelhető ma már, hogy akad egy sztármenedzser (hogy utálná ezt a szó!), aki a lakására hívja a szurkolókat, hogy dumáljanak arról, amit mindannyian imádnak: a futballról?

BOB PAISLEY (1919. január 23.–1996. február 14.)

Menedzseri időszaka: 1974. július–1983. július

Győzelmi mutató: 65,40 százalék, mérleg: 581 m., 380 gy., 131 d., 70 v..

Sikerei: bajnok (1976, 1977, 1979, 1980, 1982, 1983), Ligakupa (1981, 1982, 1983), BEK-győztes (1977, 1978, 1981), UEFA-kupa (1976), európai Szuperkupa (1977).

Ötvenöt évesen lett először vezetőedző, aztán működése kilenc szezonja alatt minden idők legeredményesebb brit mestere lett a bajnokcsapatok tornáján. Hatszor nyerte el Angliában az Év menedzsere címet, háromszor is Európa trónjára vezette a Liverpoolt, miközben – legalábbis a vetélytársakról jót ritkán mondó Brian Clough véleménye szerint „Bob egyszerűen összetört egy tévhitet, megcáfolta azt a tételt, hogy a rendes palik nem tudnak semmit sem nyerni. Bob volt az egyik legjobb ember, akivel valaha találkoztam, azt meg mindenki tudja, hogy egyenesen a legeredményesebb.” Pályafutása legnagyobb sikerének az 1977-es, a Mönchengladbach elleni római BEK-döntő megnyerését tartotta. Azt mondta utána: „Ez a második alkalom, hogy nyerünk itt a németek ellen. Az első még 1944-ben volt, akkor tankkal jártam itt, felszabadítottuk a várost.” 1983 tavaszán a 64 éves edző, aki akkor már, játékosként, gyúróként, edzőként, menedzserként 44 éve szolgálta a Liverpoolt (1939-ben lett szerződtetett játékos, talán érdekes megjegyezni, a később a Manchester Unitedot naggyá tevő Matt Busby volt az első edzője, s egyben a mentora a Poolban) lemondott.

JOE FAGAN (1921. március 12.–2001. június 30.)

Menedzseri időszaka: 1983. július–1985. május

Győzelmi mutató: 54,20 százalék, mérleg: 131 m., 71 gy., 36 d., 24 v..

Sikerei: bajnok (1984), Ligakupa (1984), BEK-győztes (1984)

Joseph Fagan Liverpoolban született, de soha nem volt liverpooli klub játékosa, jobbfedezetként több mint egy évtizeden át a Manchester Cityt szolgálta. 1958-ben került az Anfield Roadra, még Phil Taylor menedzseri korszakában. Akkoriban beköltözött a családjával egy egyszerű kis házba a pálya közelében, s ott élte le élete hátralévő több mint negyven évét. Még akkor sem költözött jobba, amikor a világ legerősebb klubcsapatának menedzsere volt. Shanklyt elsősorban hárman, Paisley, Fagan, aztán 1968-as visszavonulása után Ronnie Moran segítették, mindannyiuk fontos munkahelye volt a az anfieldi boot room, a szertár, az öltözők környékén, amelyet aztán Shankly edzői dolgozószobának alakíttatott. Ott itták szokásos teájukat, s ott beszélték a taktikát, ott elemzték ki az ellenfeleket. Fagan segítette Shanklyt, aztán Paisleyt, majd 62 évesen minden idők legidősebb újonc menedzsere (vezetőedzője) lett az angol élvonalban. Első idényében addig példa nélküli triplázást ért el, megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, a bajnokságot és a Ligakupát is. A következő idény végére tervezte a visszavonulását, amely keserű lett. Utolsó tétmérkőzése az 1985-ös brüsszeli BEK-döntő, a Heysel-tragédia 90 perce lett. Élete hátralévő éveiben kerülte a nyilvánosságot, soha nem tudta feldolgozni, mivé lett a futball 1985. május 29-én. Az Anfieldre vagy a Melwood edzőközpontba azért gyakran kijárt, ha kérdezték, ha kérték, segített mindenkinek. Stephen F. Kelly, Bill Shankly életrajzírója vetette papírra róla: „Fagan éppen annyira hozzátartozott Liverpoolhoz, mint a címerállat, a liver madár.”

KENNY DALGLISH (1951. március 4.–)

Menedzseri időszakai: 1985. május–1991. február, 2011. január–2012. május.

Győzelmi mutató: 58,26 százalék, mérlege: 381 m., 222 gy., 95 d., 64 v..

Sikerei: bajnok (1986, 1988, 1990), FA-kupa (1986, 1989), Ligakupa (2012)

Az egyetlen a nagy ötösből, aki edzőként nem nyert nemzetközi titulust, sajnálatos és objektív okok miatt. Abban a korszakban a Liverpool nem játszhatott a nemzetközi kupasorozatokban. Az ötből az egyetlen, aki játékosként is a klub világklasszisa volt. 1977-ben akkor rekordot jelentő 440 ezer fontért – egyébként a Hamburgba távozó nagy kedvenc, Kevin Keegan helyére – került az Anfield Roadra. Akkoriban még ő is csak remélte, hogy egyszer még kiüti a Kop népének szívéből a Hatalmas Egeret. Néhány év alatt aztán Dalglish-ból King Kenny lett a Vörösöknél. Alig néhány nappal a Heysel-tragédia után az események hatása alatt lévő, s lemondó Joe Fagan helyett játékos-menedzseri minőségben állt a csapat élére. Első szezonjában duplázott, megnyerte a bajnokságot és a kupát is. Az volt a Liverpool történetének első duplázása! Az akkori szakmai elemzések szerint Európa vitathatatlanul legerősebb csapata volt az övé, mégsem nyert egyetlen meccset sem a Bajnokcsapatok Európa-kupájában – miután a brüsszeli tragédia után az UEFA kizárta a Poolt a nemzetközi porondról. Így fordulhat elő az anomália, hogy Dalglish a Liverpool történetének legeredményesebb menedzsere a százalékos teljesítmények alapján, de nemzetközi kupamérkőzésen egyszer sem irányíthatta a csapatot. Játékosként 502, edzőként 381 mérkőzés áll mögötte, nyert összesen nyolc bajnoki címet, két FA-kupát, három BEK-et, négy Ligakupát, egy európai Szuperkupát, öt angol Szuperkupát, volt az újságíróknál és a hivatásos játékosoknál is egyszer-egyszer az Év játékosa, s megkapta háromszor is az Év menedzsere címet. 2006-ban a Liverpool TV szervezett egy szavazást, „100 játékos, aki felrázta a Kopot” címmel. Kenny király nyerte meg.

RAFA BENÍTEZ (1960. április 16.–)

Menedzseri időszaka: 2004. június–2010. június 3.

Győzelmi mutató: 56,29 százalék

Mérlege: 350 m., 197 gy., 74 d., 79 v.

Sikerei: Bajnokok Ligája (2005), FA-kupa (2006). európai Szuperkupa (2005).

A klubtörténet mindössze második nem brit menedzserének különösen az első három éve volt pazar: három idény alatt kétszer is elvitte a csapatot a BL-döntőbe, Isztambulban nyerni is tudott. Közben meg nyert „ráadásként” egy FA-kupát. Bekerült a klubtörténet menedzseróriásai közé, talán éppen az addigi egyetlen a kontinensről érkezett elődöt, Gerard Houllier-t kiszorítva. A francia edző sem volt éppen sikertelen: 2001-ben öt kupát nyert meg a csúcsformában futballozó Michael Owen köré épített csapattal, a sor a Ligakupával kezdődött, majd az FA-kupával, az UEFA-kupával, az angol Szuperkupával és az európai Szuperkupával folytatódott. Rafa még rajta is túltett azzal, hogy 2005-ben megnyerte a Bajnokok Ligáját Isztambulban, egy 3-0-ra elveszített első félidő után. 2007-ben megint bevitte a csapatot a fináléba, de ott már nem bírt a visszavágni tudó AC Milannal. A futballtörténelem egyetlen edzője, aki pályafutása során megnyerte a Bajnokok Ligáját, az UEFA-kupát, az Európa Ligát, az európai Szuperkupát és a klubvilágbajnokságot is. Ráadásul négy különböző klubban dolgozva...