Ezt Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) ügyvezető igazgatója jelentette be a Sportjus Magyar Sportjogász Társaság doppingellenes konferenciáján. A hazai antidopping szervezet első embere hozzátette: a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) kétmillió dollárt fordít arra, hogy a résztvevőket a világbajnokságra való felkészülés során, versenyen kívül ellenőrizze.

A konferencián arra is fény derült, hogy a rendezvényen előadóként szereplő Gyurta Dánielhez, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) sportolói bizottságának tagjához például éppen csütörtök hajnali öt órakor csöngettek be mintavétel céljából az ellenőrök.

"Az utóbbi időben csökkent a doppingoló sportolók előnye a tiszta versenyzőkkel szemben" - hangoztatta az olimpiai bajnok úszó, aki az előadásában emlékeztetett arra, hogy a NOB a tiszta sportolók védelme érdekében egy olimpiai ciklus alatt 20 millió dollárt költ a doppingellenes tevékenységére, amelynek a felét a felvilágosító és oktató-nevelő tevékenységre, a másikat a tudományos kutatásokra fordítja a szervezet.

Tiszeker Ágnes arról is beszélt, hogy a NOB végrehajtó bizottsága a doppingolás visszaszorítása érdekében a közelmúltban

egy 12 alapelvre támaszkodó javaslatcsomagot állított össze

a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) részére. Ennek egyik eleme, hogy hozzanak létre egy szervezetektől és államoktól független ellenőrző hatóságot, amelynek feladata egy sportágspecifikus, nemzetközi tesztelosztási terv elkészítése lenne. Egy további javaslat szerint a doppingvétségen ért nemzetközi minősítésű sportolók ügyében ezentúl már első fokon is kizárólag a lausanne-i Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) hozhatna ítéletet.

Fazekas Attila Erik, az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte: a magyar állam idén az eddigieknél lényegesen nagyobb összeget,

több mint 400 millió forintot fordít a doppingellenes tevékenységre,

s ebből a korábbi 900 helyett 1500 vizsgálat elvégzését rendeli meg. Előadásából fény derült arra is, hogy 2012 és 2016 között a sportágak közül idehaza a kajak-kenu produkálta a legtöbb doppingesetet.

Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke beszámolt arról, hogy a tiltott szerek használatának visszaszorítása érdekében milyen konkrét lépéseket tett a szövetség. Mint elmondta, idén összesen 25 millió forintot költenek a doppingellenes tevékenységre, ennek keretében a szövetség nemcsak önállóan rendel meg vizsgálatokat, hanem különféle felvilágosító előadásokat is szervez a versenyzők részére, s emellett már úgynevezett doppingfelelőssel is rendelkezik. Tiszeker Ágnes elismerőleg szólt a Magyar Kajak-kenu Szövetség erőfeszítéseiről, s azt követendő példaként állította a többi hazai sportági szervezet számára.