17 °C
Zsivótzky Gyula hetvenedik születésnapját ez év februárjában látszólag jó egészségben ünnepelhette. Alig egy hónap múlva azonban váratlanul kórházba került, rákbetegséget állapítottak meg nála.
Heteken, hónapokon át küzdött a gyilkos kórral, a gondos orvosi kezelés és felesége ápolása mellett a legutóbbi időkig bízott felépülésében.
Örömet okozott számára, hogy Attila fia - bár sérülése miatt nem tudott megfelelően felkészülni - az oszakai világbajnokságon teljesítette a pekingi olimpia nevezési szintjét.
Sokáig kellett küzdenie az olimpiai aranyért
Zsivótzky Gyula Csermák József Helsinkiben aratott győzelmén felbuzdulva, tizenöt évesen kapott kedvet a kalapácsvetéshez. A nemzetközi porondon 1958-ban a stockholmi Európa-bajnokságon mutatkozott be, és harmadik lett.
A római olimpiáról ezüstéremmel tért haza. Következő, Európa-bajnoki szereplése alkalmával, 1962-ben Belgrádban már a kontinens legjobbja volt.
Komoly reményekkel készült a tokiói olimpiára, ám súlyos gyomorműtéten esett át, 200 napot töltött kórházban, tizenhét kilót veszített testsúlyából.
Fantasztikus akaraterejének köszönhetően azonban hat hónappal később, már a dobókörbe lépett az olimpián. Újabb ezüstérme a zavaró körülmények ellenére csalódást jelentett számára.
A harmadik olimpiai részvétele során Mexikóban teljesült álma, olimpiai bajnok lett.
Negyedik olimpiai indulása során Münchenben már leszorult a dobogóról, ötödik lett.
Tizenhárom magyar bajnokság, két világ- és kilenc országos rekord fémjelzi pályafutását.
2004-ben a Nemzet Sportolójának választották
A közéletben is szerepet vállaló bajnokot a hazai szövetség az évszázad magyar atlétájává választotta, a nemzetközi szövetség pedig az elmúlt száz esztendő legjobb száz versenyzője közé sorolta. 2004-ben a Nemzet Sportolója lett.
A magyar szövetség alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja, a Hagyományőrző Bizottság vezetője, a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt.
Becsületességével, segítőkészségével, szolidaritásával, példásan sportszerű magatartásával a magyar sportélet kiemelkedő személyiségeinek egyikévé, a fiatalok igazi példaképévé vált.
Felesége, Komka Magdolna, magasugró bajnoknő két olimpián vett részt, hat alkalommal javította meg az országos rekordot.
Idősebb fia, Gyula ifjúsági Európa-bajnok labdarúgó, az Újpest bajnokcsapatának tagja volt, jelenleg utánpótlás-korú fiatalokkal foglalkozik.
Attila fia kiváló tízpróbázó, a helsinki világbajnokságon bronzérmet, Göteborgban az Eb-n ezüstérmet szerzett, az athéni játékokon hatodik helyen végzett. Az utóbbi másfél esztendőben édesapja irányította edzéseit.
Az egykori kiválóságot a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Atlétikai Szövetség és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium is saját halottjának tekinti temetéséről később intézkednek.
{{keretes_cim}}
"Pótolhatatlan veszteség érte a magyar atlétikát" - fogalmazott Rábold Gusztáv, a MASZ elnöke.
"Zsivótzky Gyula méltán lett az évszázad atlétája egész életpályája alapján. Nem sokszor születik ilyen képességű ember, az elmúlt 110 évben legalábbis rajta kívül erre nem volt példa, s sejtésem szerint a következő 110 évben sem lesz. Nemcsak versenyzőként, hanem sportvezetőként is rengeteget tett a magyar atlétikáért" - tette hozzá Rábold Gusztáv.
Kamuti Jenő, a MOB főtitkára, orvosként napi kapcsolatban volt Zsivótzky Gyulával.
"Versenyzőként sok időt töltöttünk együtt edzőtáborokban, olimpián, de soha nem volt olyan szoros a kapcsolatunk, mint az utóbbi időben, amikor naponta felkerestem a kórházban" - mondta Kamuti Jenő.
"Nagy bajnokhoz méltóan viselte a szenvedést, de tervezte a jövőt, s nagyszerű meglátásai voltak, hogy mit kell másképpen csinálni a MOB-ban, amelynek munkájában az elmúlt 2-3 évben minden addiginál aktívabban vett részt. De látni kell, hogy egy hosszan tartó folyamat ért véget most hirtelen. Zsivótzky Gyula a tisztesség és a becsület példaképe volt" - fogalmazott a MOB főtitkára.
.jpg)
