A kormány 34 milliárd forint többletforrást biztosít az egészségbiztosítási alapnak - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a kormányinfón elmondta: hogy az összeget részben gyógyszerár- és gyógyászati segédeszköz támogatásra fordíthatják, részben pedig ritka betegségek kezelését finanszírozhatják belőle. Hozzátette: ezentúl az egészségbiztosító is több segítséget tud majd adni. A forint történelmi mélypontra esésére utalva arról beszélt: a költségvetést nem veszélyezteti a forint árfolyamváltozása, de ha valahol be kell avatkozni, a kormány megteszi. Azt is közölte, hogy jövő hétre összehívja a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát.
Több mint 2.800 milliárd forintért adtak el Magyar Állampapír Pluszt a júniusi bevezetése óta. Az értékpapír 6 címletben, 10 ezertől 2 millió forintig vásárolható meg. A Magyar Postán kapható nyomdai változat alig egy hónapja vásárolható, abból már több mint 26 milliárd forint értékben kelt el - mondta a pénzügyminiszter. Varga Mihály szerint az értékpapír népszerűségének hátterében a kedvező feltételek állnak. Emellett könnyű az elérhetősége: bankfiókokban, kincstári fiókokban, postahivatalokban és digitális formátumban is megvásárolható.
Magyarország 50 millió dolláros kötöttsegélyhitel-programot indít Kenyával. Ennek keretében magyar vállalatok 35 millió dollárért két kórházat fognak építeni, 10 millióért élelmiszeripari fejlesztéseket hajtanak végre, 5 millió dollárért pedig öntözési rendszert modernizáló beruházásokat végeznek majd. A külgazdasági és külügyminiszter azután beszélt erről, hogy kenyai kollégájával tárgyalt Budapesten. Szijjártó Péter kulcsfontosságúnak nevezte az együttműködést azokkal az afrikai országokkal, amelyek partnerek a migráció kiváltó okainak kezelésében.
Megkezdődhet a 3-as metróvonal középső szakaszának felújítása. A BKK közleménye szerint az eredményes közbeszerzési eljárás után, szerdán aláírták az állomások felújításáról szóló szerződést, amelynek nettó értéke 91 milliárd forint. A kivitelező a Swietelsky Építő Kft., a beruházást 2022. végéig kell befejezni. A közlekedési társaság szerint a középső vonalszakasz rekonstrukciója már a déli szakasz átadása előtt elkezdődik. A tervek szerint jövő márciustól az Arany János utca és a Ferenciek tere, júliustól pedig a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák metróállomásokon is elindul a korszerűsítés.
A szavazás szabálytalan lebonyolítása miatt várhatóan meg kell ismételni a Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezeténél a tisztújítást. A szakkollégium közleménye szerint az október elején tartott küldöttgyűlésen egyebek között a szavazás titkosságának megszegése miatt a választott vezetés legitimitása kérdéses. A kamara felügyelőbizottsága egy hangfelvétel alapján vizsgálatot indított, az eredményt elküldte az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Kásler Miklós tárcavezető ezen a héten küldte el határozatát, amelyben arra szólított fel, hogy az orvosi kamara azonnal intézkedjen a jogsértések megszüntetéséről.
A nők elleni erőszak megállításáért az isztambuli egyezmény elfogadására szólított fel minden uniós tagállamot az Európai Parlament. A nem kötelező erejű állásfoglalásban a képviselők felszólították a tagállami szakminisztereket tömörítő tanácsot: sürgősen zárja le a ratifikációs folyamatot. Az Európai Parlament késedelem nélküli aláírásra szólított fel azt a 7 tagországot, köztük Magyarországot, amelyek még nem fogadták el az egyezményt. Közben az MSZP azt közölte: összellenzéki határozati javaslatot nyújt be, hogy Magyarország minél előbb csatlakozzon az Isztambuli Egyezményhez.
Klímavészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament. Az EP arra kéri a brüsszeli bizottságot, a tagállamokat és az összes globális szereplőt, hogy sürgősen tegyék meg a szükséges konkrét lépéseket a fenyegetés leküzdése és megfékezése érdekében, még mielőtt túl késő lenne. Az állásfoglalás szerint a tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük hozzájárulásukat a nemzetközi éghajlati alaphoz, ambiciózusabb légi közlekedési és hajózási kibocsátáscsökkentési célok szükségesek. A képviselők felszólították a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagokra adott összes közvetlen és közvetett támogatást.
Németországban tovább korlátozhatják az Európai Unión kívüli befektetők tulajdonszerzését a stratégiailag fontos vállalatokban. A gazdasági minisztérium készülő javaslata azt is vizsgálná, hogy a tulajdonszerzés érintheti-e a közbiztonságot és a nemzeti érdekeket, amire hivatkozva a kormány megtilthatja az ügyletet. A legutóbb tavaly szigorított rendelet alapján például az energiaellátás és az informatikai biztonság területén előre be kell jelenteni azokat az ügyleteket, amelyekkel legkevesebb 25 százalékos tulajdonrész EU-n kívüli vásárlóhoz kerülhet, az új elképzelés szerint ezt a határértéket 10 százalékra csökkentik.
