Infostart.hu
eur:
377.44
usd:
319.73
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
English detective novelist, Agatha Christie (1890 - 1976) typing at her home, Greenway House, Devon, January 1946.
Nyitókép: Bettmann/Getty Images

Ritka Agatha Christie-interjúval emlékezett meg a BBC az írónő halálának évfordulójáról

Az írónő bár számos bestsellert írt, kifejezetten visszahúzódó életet élt, ezért is volt különleges, amikor 1955-ben kötélnek állt és rádióinterjút adott a BBC-nek.

Ritka Agatha Christie-interjút tett közzé a BBC News online kiadása hétfőn a krimi királynőjének tartott írónő halálának 50. évfordulója alkalmából. Az 1955-ben róla készült rádiós portréműsorban megszólaló Christie „csodálatosan tétlen” gyerekkoráról és arról is beszél, hogy miért volt számára könnyebb színdarabokat írni, mint regényeket, valamint azt is elárulja, hogy három hónap éppen elég egy könyv megírására.

Agatha Christie, akinek krimijei több mint száz éve ragadják magukkal az olvasókat, rendkívüli népszerűsége ellenére meglehetősen visszahúzódó volt, de 1955-ben mégis rábeszélték, hogy adjon interjút a BBC-nek. Az interjút az írónő londoni lakásán vették fel.

Az írónő, aki Agatha Miller néven jómódú családban született 1890-ben, gyerekkorát „csodálatosan tétlennek” festette le, mint mondta, főleg otthon tanult, de rengeteget olvasott. A kérdésre, hogy mi vezette az íráshoz, elmondta, hogy 16 éves koráig, amikor Párizsban iskolába került, nem nagyon részesült oktatásban, ezért kezdett történeteket kitalálni és eljátszani.

„Semmi sem készteti úgy az embert az írásra, mint az unalom. Így 16-17 éves koromra már jó néhány novellát és egy hosszú, unalmas regényt írtam”

– mesélte hozzátéve, hogy 21 évesen fejezte be első meg is jelent regényét.

Regényeinek két nyomozó főhőse Miss Marple és Hercule Poirot. A belga mesterdetektív először az 1920-ban kiadott A titokzatos stylesi eset című regényében nyomozott. Christie krimijeiben sokszor követnek el gyilkosságot méreggel, ahogy ebben a történetben is. Az írónő az első világháború idején ismerte meg a különböző gyógyszereket és mérgeket, amikor első férje, Archie Christie Franciaországban szolgált, ő pedig otthon önkéntes ápolónőként dolgozott egy kórház gyógyszertárában.

1926-ban adták ki Az Ackroyd-gyilkosság című könyvét, amely tovább növelte népszerűségét, ám váratlanul több súlyos csapás is érte: elhunyt az édesanyja, és férje elhagyta egy másik nőért. Ekkor történt, hogy egy decemberi napon rejtélyesen eltűnt a világ szeme elől: Surreyben megtalálták balesetet szenvedett autóját, a kocsiban hagyott bundáját és a jogosítványát, de neki nyoma veszett. Országos kutatás indult utána, még a Sherlock Holmes-regények szerzője, Sir Arthur Conan Doyle is bekapcsolódott az ügybe, egy médiumot bérelt fel, aki Agatha egyik kesztyűjén keresztül akart kapcsolatba lépni vele. 11 nappal később, több száz kilométerrel arrébb, Észak-Yorkshire-ben egy szállodában találták meg. Christie sohasem árulta el, mi történt vele. Életrajzában csak annyit írt:

„Így aztán a betegség után jött a bánat, a kétségbeesés és a szívfájdalom. Nem kell erre több szót vesztegetni.”

Munkamódszeréről is hasonló egyszerűséggel beszélt az 1955-ös interjúban. „A kiábrándító igazság az, hogy nincs sok módszerem. A vázlataimat egy régi, megbízható írógépen írom, amely évek óta az enyém, a diktafon hasznos ugyan a novellákhoz vagy egy színdarab megírásához, de a bonyolultabb regényíráshoz nem.”

1930-ban másodszor is férjhez ment, Max Mallowan régészhez, akivel az ősi kultúrák iránti érdeklődése is összekötötte. Boldog házassága a munkájára is jó hatással volt, a következő kilenc évben 17 regényt írt.

Az írással kapcsolatban a rádióinterjúban elmondta, hogy a legnagyobb örömet számára a fordulatos cselekmény kitalálása jelenti. „Úgy gondolom, hogy az igazi munka az, amikor az ember kigondolja a történet alakulását, és addig töri a fejét, amíg minden a helyére nem kerül. Ez elég sok időbe telhet.

De mikor minden összeállt, már csak időt kell találni az írásra. Három hónap számomra elég ésszerű idő egy könyv befejezéséhez, ha az ember tényleg neki tud állni”

– mesélte. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy számára a színdarabok írása „sokkal szórakoztatóbb volt, mint a regényeké”, mert a helyszínek és a szereplők hosszas bemutatásával nem kell bajlódni. „Viszont elég gyorsan kell írni, hogy megmaradjon a hangulat, és a párbeszéd természetesen folyjon” – tette hozzá.

1955-ben Christie-nek három darabja is ment a londoni West Enden. Az Egérfogó, amely eredetileg a BBC rádiójátékaként indult, és 1947-ben sugározták a Mária királyné 80. születésnapja alkalmából, tavaly már a 30 ezredik előadásnál tartott. 1973-ban is részt vett az akkor 21. éve játszott Egérfogó ünnepségén a londoni Savoy Hotelben, amelyen a darab eredeti főszereplője, Richard Attenborough is megjelent.

Agatha Christie-t „nehéz elképzelni bármilyen bűncselekménnyel, erőszakkal, vérfagyasztó vagy drámai eseménnyel kapcsolatban”

– hangsúlyozta a rejtélyes írónőről 1955-ben készült BBC-portréműsorban a színész. „Megmagyarázhatatlan tény számunkra, hogy ez a meglehetősen csöndes, precíz, méltóságteljes hölgy képes volt borzongást kelteni bennünk, és lenyűgözni az egész világot a feszültségkeltés mesteri tudásával és azzal a tehetségével, hogy a színpadon és a képernyőn is olyan félelmetes légkört tudott teremteni” – fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

A héten vegyes mozgások voltak eddig láthatók a tőzsdéken, részben az amerikai vámok körüli bizonytalanság helyezett nyomást a piacokra, miután a Legfelsőbb Bíróság múlt heti döntése alapján érvénytelennek ítélte Donald Trump viszonossági vámjait, majd az elnök szintre rögtön új importvámokat jelentett be. Emellett a mesterséges intelligencia diszruptív hatása miatt is aggódnak a befektetők, ami miatt több szektort is megütöttek a hét elején. Mostanra viszont hangulatjavulás látszik a piacokon, tegnap fordultak az amerikai tőzsdék, majd az ázsiai piacok is emelkedtek ma, a dél-koreai és a japán piac ráadásul új csúcsot is döntött, és az előjelek alapján Európában is jó hangulatban indulhat majd a kereskedés. Fontos gyorsjelentések is érkeznek ma, itthon a Magyar Telekom és a Rába jelent, az USA-ban pedig az Nvidia teszi közzé legfrissebb számait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×