Infostart.hu
eur:
376.92
usd:
323.19
bux:
129730.83
2026. április 9. csütörtök Erhard
English detective novelist, Agatha Christie (1890 - 1976) typing at her home, Greenway House, Devon, January 1946.
Nyitókép: Bettmann/Getty Images

Ritka Agatha Christie-interjúval emlékezett meg a BBC az írónő halálának évfordulójáról

Az írónő bár számos bestsellert írt, kifejezetten visszahúzódó életet élt, ezért is volt különleges, amikor 1955-ben kötélnek állt és rádióinterjút adott a BBC-nek.

Ritka Agatha Christie-interjút tett közzé a BBC News online kiadása hétfőn a krimi királynőjének tartott írónő halálának 50. évfordulója alkalmából. Az 1955-ben róla készült rádiós portréműsorban megszólaló Christie „csodálatosan tétlen” gyerekkoráról és arról is beszél, hogy miért volt számára könnyebb színdarabokat írni, mint regényeket, valamint azt is elárulja, hogy három hónap éppen elég egy könyv megírására.

Agatha Christie, akinek krimijei több mint száz éve ragadják magukkal az olvasókat, rendkívüli népszerűsége ellenére meglehetősen visszahúzódó volt, de 1955-ben mégis rábeszélték, hogy adjon interjút a BBC-nek. Az interjút az írónő londoni lakásán vették fel.

Az írónő, aki Agatha Miller néven jómódú családban született 1890-ben, gyerekkorát „csodálatosan tétlennek” festette le, mint mondta, főleg otthon tanult, de rengeteget olvasott. A kérdésre, hogy mi vezette az íráshoz, elmondta, hogy 16 éves koráig, amikor Párizsban iskolába került, nem nagyon részesült oktatásban, ezért kezdett történeteket kitalálni és eljátszani.

„Semmi sem készteti úgy az embert az írásra, mint az unalom. Így 16-17 éves koromra már jó néhány novellát és egy hosszú, unalmas regényt írtam”

– mesélte hozzátéve, hogy 21 évesen fejezte be első meg is jelent regényét.

Regényeinek két nyomozó főhőse Miss Marple és Hercule Poirot. A belga mesterdetektív először az 1920-ban kiadott A titokzatos stylesi eset című regényében nyomozott. Christie krimijeiben sokszor követnek el gyilkosságot méreggel, ahogy ebben a történetben is. Az írónő az első világháború idején ismerte meg a különböző gyógyszereket és mérgeket, amikor első férje, Archie Christie Franciaországban szolgált, ő pedig otthon önkéntes ápolónőként dolgozott egy kórház gyógyszertárában.

1926-ban adták ki Az Ackroyd-gyilkosság című könyvét, amely tovább növelte népszerűségét, ám váratlanul több súlyos csapás is érte: elhunyt az édesanyja, és férje elhagyta egy másik nőért. Ekkor történt, hogy egy decemberi napon rejtélyesen eltűnt a világ szeme elől: Surreyben megtalálták balesetet szenvedett autóját, a kocsiban hagyott bundáját és a jogosítványát, de neki nyoma veszett. Országos kutatás indult utána, még a Sherlock Holmes-regények szerzője, Sir Arthur Conan Doyle is bekapcsolódott az ügybe, egy médiumot bérelt fel, aki Agatha egyik kesztyűjén keresztül akart kapcsolatba lépni vele. 11 nappal később, több száz kilométerrel arrébb, Észak-Yorkshire-ben egy szállodában találták meg. Christie sohasem árulta el, mi történt vele. Életrajzában csak annyit írt:

„Így aztán a betegség után jött a bánat, a kétségbeesés és a szívfájdalom. Nem kell erre több szót vesztegetni.”

Munkamódszeréről is hasonló egyszerűséggel beszélt az 1955-ös interjúban. „A kiábrándító igazság az, hogy nincs sok módszerem. A vázlataimat egy régi, megbízható írógépen írom, amely évek óta az enyém, a diktafon hasznos ugyan a novellákhoz vagy egy színdarab megírásához, de a bonyolultabb regényíráshoz nem.”

1930-ban másodszor is férjhez ment, Max Mallowan régészhez, akivel az ősi kultúrák iránti érdeklődése is összekötötte. Boldog házassága a munkájára is jó hatással volt, a következő kilenc évben 17 regényt írt.

Az írással kapcsolatban a rádióinterjúban elmondta, hogy a legnagyobb örömet számára a fordulatos cselekmény kitalálása jelenti. „Úgy gondolom, hogy az igazi munka az, amikor az ember kigondolja a történet alakulását, és addig töri a fejét, amíg minden a helyére nem kerül. Ez elég sok időbe telhet.

De mikor minden összeállt, már csak időt kell találni az írásra. Három hónap számomra elég ésszerű idő egy könyv befejezéséhez, ha az ember tényleg neki tud állni”

– mesélte. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy számára a színdarabok írása „sokkal szórakoztatóbb volt, mint a regényeké”, mert a helyszínek és a szereplők hosszas bemutatásával nem kell bajlódni. „Viszont elég gyorsan kell írni, hogy megmaradjon a hangulat, és a párbeszéd természetesen folyjon” – tette hozzá.

1955-ben Christie-nek három darabja is ment a londoni West Enden. Az Egérfogó, amely eredetileg a BBC rádiójátékaként indult, és 1947-ben sugározták a Mária királyné 80. születésnapja alkalmából, tavaly már a 30 ezredik előadásnál tartott. 1973-ban is részt vett az akkor 21. éve játszott Egérfogó ünnepségén a londoni Savoy Hotelben, amelyen a darab eredeti főszereplője, Richard Attenborough is megjelent.

Agatha Christie-t „nehéz elképzelni bármilyen bűncselekménnyel, erőszakkal, vérfagyasztó vagy drámai eseménnyel kapcsolatban”

– hangsúlyozta a rejtélyes írónőről 1955-ben készült BBC-portréműsorban a színész. „Megmagyarázhatatlan tény számunkra, hogy ez a meglehetősen csöndes, precíz, méltóságteljes hölgy képes volt borzongást kelteni bennünk, és lenyűgözni az egész világot a feszültségkeltés mesteri tudásával és azzal a tehetségével, hogy a színpadon és a képernyőn is olyan félelmetes légkört tudott teremteni” – fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Lecserélték Szoboszlait, kétgólos hátrányba került Párizsban a Liverpool: 2-0

A két keddi idegenbeli győzelem után meglepetésre a Barcelona is két góllal kikapott otthon az Atletico ellen a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében. Szoboszlai Dominikék nem voltak boldogok, amiért az ellenfelük, a PSG volt az egyetlen pályaválasztó csapat a BL-negyeddöntők első körében, amely hazai pályán győzni tudott. A Liverpool végig alárendelt szerepet játszott, Szoboszlait és Kerkezt is lecserélték. A visszavágók jövő kedden lesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette

Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette

Az utóbbi időben szinte minden az állami kamattámogatású hitelekről, különösen az Otthon Start programról szólt a magyar hitelpiacon. Eközben azonban csendben megerősödött a lakossági hitelezés egy tisztán piaci alapon működő szegmense is, amely egyre több magyar hitelfelvevő számára kínál lehetőséget személyes céljai megvalósítására. Miután a kétezres években még a lakásfedezetes, devizaalapú, ezért alacsony kamatozású szabad felhasználású jelzáloghitelek domináltak, az az elmúlt évtizedben már a digitális robbanás által hajtott, fedezetlen, szintén univerzális felhasználású személyi kölcsönök váltak a fogyasztási hitelezés fő motorjává – teret hódítva más, sok esetben az ügyfelek élethelyzetéhez jobban igazodó hiteltípusoktól is. Külön szekcióban foglalkozunk a témával a Portfolio közelgő Hitelezés 2026 konferenciáján, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×