Infostart.hu
eur:
379.35
usd:
321.7
bux:
131466.95
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A Magyar Nemzeti Múzeumban 2026. január 22-én nyílik az Attila című kiállítás, amely az elmúlt 40 év legjelentősebb, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tárlata a témában.
Nyitókép: Getty Images/Sylvain Sonnet

Páratlan anyag érkezik a Magyar Nemzeti Múzeumba

A Magyar Nemzeti Múzeumban január 22-én nyílik az Attila című kiállítás, amely az elmúlt 40 év legjelentősebb, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tárlata a témában. 13 ország 64 múzeumának 400 műtárgya idézi meg Attilát, a hunok uralkodóját a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A kiállítás az Attila személyét övező mítosz és a valóság kapcsolatát mutatja be a régészet, a történetírás, a művészetek, az antropológia, az archeogenetika és a kortárs reflexiók tükrében, egyúttal egyedülálló módon képez hidat a legendás hun vezér keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között.

A múzeum tereiben megrendezett időszaki tárlat 1600 év Attila-képét és Attila mítoszait eleveníti meg, mintegy 400 műkincs prezentálásával, a hun kortól napjainkig – olvasható az intézmény közleményében.

A tárlat tematikus egységein végighaladva a látogatók megismerhetik a hun kor világát és az Attilát körülvevő elit reprezentációját, megtekinthetik az Attila emlékezetét hordozó műkincsek és elméletek gazdag együttesének recepciótörténetét.

Rendkívüli műtárgyegyüttes kerül bemutatásra, amelyhez hasonló válogatást a hazai közönség ezideig nem láthatott.

A kiállított műtárgyak 13 ország 64 jelentős múzeumából érkeznek – többek között az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból, Kazahsztánból, Üzbegisztánból, Romániából, Szlovákiából és Magyarországról. A világ legnagyobb múzeumainak legértékesebb hun kincsei lesznek láthatók a múzeum falai között, köztük a British Museum, a Louvre Abu Dhabi és a bakui Nemzeti Múzeum gyűjteményéből érkező kivételes darabok.

A 2026. január 23. és július 12. között látogatható kiállítás mellett számos izgalmas kísérőprogramon vehetnek részt az érdeklődők; készülünk nemzetközi konferenciával, tudományos előadásokkal, hagyományőrző családi és gyermekprogramokkal, kerekasztal-beszélgetéssel, felnőtteknek és gyermekeknek szóló múzeumpedagógiai programokkal, kézműves-foglalkozásokkal, könyvbemutatókkal, filmvetítésekkel, élő zenei programokkal.

De nemcsak élményekkel és tudással gazdagodhatnak látogatóink, hanem „hun kincsekkel” is, ugyanis a Magyar Nemzeti Múzeum boltjában megvásárolhatják az Attila kiállításban megcsodálható legszebb ékszerek és viseletek típusrekonstrukcióit: karpereceket, gyűrűket, fülbevalókat, cikádafibulákat és övcsatokat – teszik hozzá.

Az Origo cikke szerint az Attila-kiállítás legnagyobb műtárgya, Haan Antal: Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festménye is megérkezett. Az eredeti kép X. Leó pápa megrendelésére készült. Raffaello egy monumentális, mintegy 5×7,5 méteres falképen örökítette meg a megrendelő névpatrónusa, I. Nagy Szent Leó pápa alakját, amint Attilát visszafordulásra bírja Róma alól.

A Szépművészeti Múzeum birtokában lévő festményt több mint 100 éve nem láthatta a közönség.

Hónapokkal ezelőtt kezdődött el a restaurálása az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×