Infostart.hu
eur:
379.28
usd:
321.27
bux:
132941.17
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Gergely Mariann mûvészettörténész, a kiállítás kurátora beszédet mond a TIHANYI 140. címû kiállítás sajtóbejárásán a Magyar Nemzeti Galériában 2025. november 19-én. Tihanyi Lajos (1885-1938) életmû-kiállítása november 21-tól 2026. február 15-ig látogatható.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Életmű-kiállítással ünneplik a 140 éve született legendás festőművészt

Csaknem kétszáz műtárgyat sorakoztat fel a Magyar Nemzeti Galériában látogatható Tihanyi Lajos avantgárd festőművész életmű-kiállítása. A budapesti, bécsi és berlini korszakait is bemutató tárlatról és a művész életrajzáról is mesélt az InfoRádiónak Gergely Mariann művészettörténészt, a tárlat kurátora.

Tihanyi 140. címmel látogatható a Magyar Nemzeti Galériában Tihanyi Lajos (1885-1938) festőművész életmű-kiállítása, amely mintegy száz festményt, több mint ötven grafikát, valamint archív fotókat és hagyatéki tárgyakat mutat be. A tárlattal a művész születésének 140., míg hagyatéka hazaérkezésének 50. évfordulóját is ünnepli a galéria.

Tihanyi Lajos a századfordulós Budapesten, polgári családban nőtt fel, édesapja a Rákóczi úti Balaton Kávéház tulajdonosa volt. Tizenegy éves korában agyhártyagyulladás következtében elvesztette hallását. Süketsége miatt hangja eltorzult, nehezen beszélt, de szájról olvasott. „Elképzelhető hogyha a betegség nem éri utol, akkor nem a művészi pályát választja” - mondta az InfoRádióban a Tihanyi Lajos életmű-kiállítás kurátora. Gergely Mariann kiemelte, hogy a festőművész a nehézségek ellenére megtanult szájról olvasni, és süketen is könyvekből sajátította el a francia, az angol és a német nyelvet.

Jó kézügyessége miatt a család is támogatta a fiatalembert, hogy művészi pályára lépjen. „Bár édesapja először a fotográfia felé próbálta terelni, de Tihanyi elhatározta, hogy festő lesz” - idézte fel a művészettörténész.„ Akadémiai képzésben nem részesült, de a magániskolák közül az iparrajziskolát és a nagybányai festőiskolát is látogatta. „A modern, fiatal festőkkel barátkozva, a francia neostílust leste el, amit már a legkorábbi munkáiban is visszaköszönnek” - mondta Gergely Mariann hozzátéve, hogy Tihanyi nyaranta a nagybányai művésztelepen dolgozott, de Párizsba is rendszeresen ellátogatott, ahol a francia neo-impresszionista, poszt-impresszionista művészek munkáit tanulmányozta. Szoros kapcsolatban állt a Nyugat íróival, Ady Endrével baráti viszonyt ápolt.

Nyolcak, Kassák, expresszionizmus és Párizs

A február 15-ig nyitva tartó, nagyszabású kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be életművét. A művészettörténész ismertetése szerint az első nagy egység a magyarországi tevékenységét, a nagybányai éveket mutatja be. „Később a Nyolcak, a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoporthoz kapcsolódott, 1918-ban nagy gyűjteményes kiállítása nyílt a Kassák Lajos által alapított Ma művészcsoport kiállítótermében” - hívta fel a figyelmet a kurátor.

A következő egység az emigrációs éveit mutatja be. Először Bécsbe, majd Berlinbe költözött 1920 és 1923 között. „Az életmű jelentős darabjait jelentik a Berlinben alkotott expresszív és új avantgárd irányzatok által inspirált konstruktív és expresszív munkái” - hívta fel a figyelmet Gergely Mariann. Egy rövid időre New Yorkba is ellátogatott, de az utolsó évtizedeiben Párizsban élt. A kiállításon a francia fővárosban született, kevéssé ismert absztrakt képei is láthatók, az alkotások a hagyatékkal érkeztek vissza Magyarországra.

Fotó: a TIHANYI 140. címû kiállítás részlete a Magyar Nemzeti Galériában - MTI/Bodnár Boglárka
Fotó: a TIHANYI 140. címû kiállítás részlete a Magyar Nemzeti Galériában - MTI/Bodnár Boglárka

Tihanyi Lajos 53 éves korában bekövetkezett halála után az életmű legnagyobb részét franciaországi barátai őrizték meg a második világháború alatt, majd a magyar államnak adományozták. Hagyatéka ötvenöt évvel ezelőtt kalandos úton került Párizsból a Magyar Nemzeti Galériá gyűjteményébe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×