Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
csodálkozik wtf micsoda szemüveg látás  / Young handsome man wearing sunglasses over isolated background afraid and shocked with surprise expression, fear and excited face.
Nyitókép: AaronAmat/Getty Images

Minden szempár a kecskefűzön

A kecskefűz (Salix caprea) lett az év fája - közölte az Országos Erdészeti Egyesület kedden.

Az idei jelöltek a kecskefűz, a hamvas éger és a rezgő nyár voltak. A jelölésre összesen 2050 szavazat érkezett november 7. és 30. között. Az első helyet 745 szavazattal nyerte el a kecskefűz, a második helyezett a rezgő nyár lett 743 szavazattal, míg a hamvas éger 562 szavazatot kapott.

Mint írták, ez a faj szolgáltatja részben a húsvéti barkát, fatermetű egyedei viszont ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették. Egyetlen fűzfajunk, amely többletvíz nélkül él, jellemzően a domb- és hegyvidékeinken fordul elő, az Alföldön kimondottan ritka.

Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium 2013 óta minden évben ajánlást tesz három fafajra, amelyek közül az év fáját szavazással választják meg. Ennek célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész szakemberek és a szélesebb nagyközönség számára egyaránt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×