Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című Szépművészeti-tárlat a hadakozó fejedelemségek korában sok kínai fejedelemség közül felemelkedő Csin állam korszakát mutatja be kezdésként, majd ezen állam császársággá válásával folytatódik, ami az első kínai császár korszaka. Ez bár nagyon rövid volt,

mindössze 11 évig tartott Krisztus előtt 221 és 210 között, viszont megalapozta mindazt, amit a későbbi Kína a császárság korában felépített, és ami gyakorlatilag a XX. század elejéig kínai császárságként működött.

A kiállítás, mint Fajcsák Györgyi kurátor az InfoRádióban elmondta, a császárság megalapozásával, illetve megerősödésével, a Han dinasztia korával folytatódik. Két olyan síranyag áll a figyelem középpontjában, amiben a temetkezés, a túlvilágról való gondolkodás, elképzelés, illetve a sírokba eltemetett és a mindennapi életet nagyon jól tükröző tárgyak életre keltik a korabeli Kínát.

„Az első kínai császár idején az volt az elképzelés, hogy a halál pillanatában az egyik lélek távozik a testből, és elindul a Halhatatlanok birodalmába egy nagy veszedelmekkel teli úton, a másik lélek pedig a testben marad, és ennek a jól tartására, táplálására, az egykori életterének a megfelelő biztosítására helyeztek a halott köré az eredeti életét megidéző tárgyakat. Az volt az elképzelésük, hogy amilyen az életbeni állapot, körülmény volt, ugyanolyat kell a sírba, a halott mellé létrehozni a túlvilágra is, hogy mindazok a tárgyak, környezetében élő egykori emberek idézzék meg az életét, és kísérjék a túlvilágon is. Utána ez lélek, ami először még a sírban maradt, egy bizonyos idő után szintén távozik, de addig is jól kellett tartani, ezt jelképezik a tárgyak” – mondta.

A kiállításon az embernagyságú katonák állnak a középpontba. Ezekhez kemény cserepet használtak fel, festették, lakkozták őket. Az egyik feltárt síregyüttes Csin Si Huang-tié, az első kínai császáré, akinek a hadseregét ilyen módon formálták meg. Az ő múltjáról a kurátor elmondta: 1974-ben, véletlenül bukkantak rájuk, amikor kutat ástak a környéken kínai parasztok. Ez volt az az időszak, amikor a kulturális forradalom idejét élte Kína, elképesztő szegénység és éhezés volt, a vízért pedig kutakat kezdtek ásni, így került felszínre megannyi, földszellemnek nevezett arc, kemény cserépfigura. A császár sírjától mintegy másfél kilométerre keletre talált régészeti lelőhelyárokban pedig a hadserege életnagyságú másolatát tárták fel a régészek.

„Valójában az az igazán izgalmas ebben, hogy korabeli kínai források nem szólnak a létezéséről, arról, hogy ez ténylegesen a kínai császár sírját védő hadsereg lenne, ugyanakkor amikor föltárták ezeket a régészeti árkokat, akkor teljesen szabályos hadrendben elhelyezett hadsereget találtak a föld alatt, amelyeknek a figuráit, eredeti elhelyezését rekonstruálva nagyon szépen kirajzolódik, hogy milyen volt a gyalogos hadtest, abban hol kaptak helyet azok a hadmozdulatokat irányító vezetők, akik kocsiról irányították a gyalogos hadtest mozgását, hogyan sorakozott föl 11 hadoszlopban a hadsereg, szélein két-két emberrel, a középső hadoszlopokban pedig négy-négy emberrel. Elképesztően sok információt hordoz mindez a korabeli hadviselésről, hiszen

a katonák vértezete, viselete mind-mind kirajzolódik a szobrokról, arról nem beszélve, hogy mindegyik katona teljesen egyéni arckifejezéssel, hajviselettel áll előttünk,

tehát nagyon-nagyon színes és nagyon látványos ez a világ” – emelte ki Fajcsák Györgyi.

A tárlat mindegyik tárgya más és más szempontból fontos, de kiemeltként említett közülük egy ülő-fekvő gyékénynehezéket, amely egy fekvő ragadozó formáját hordozza. Ez azért is fontos, mert ekkor még nem volt széken ülő nép a kínai. Mindenesetre ez a tárgy is azt mutatja, mennyire odafigyeltek az ehhez hasonló aranyozott bronz használati tárgyak megformálására is. Az ilyenek védték a sírba tett halottat az ártó erőktől, a való életben pedig hatalmat, erőt demonstráltak.