Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Unsplash

Már lehet készülődni, nyitják a Notre-Dame tornyait

A párizsi Notre-Dame-székesegyháznak a 2019. évi tűzvészben megrongálódott tornyait az eredeti tervnek megfelelően a nyáron megnyitják a látogatók előtt, noha váratlanul újabb munkák merültek fel a déli tornyon, amelyeket azonban addig el tudnak végezni - közölték az illetékesek.

A váratlanul felmerült egyik feladat a déli torony harangtornya tölgyfa talapzatának cseréje, mert látszólag a 2019. április 15-i tűzvész megkímélte, de műszeres vizsgálat révén tavaly kiderült, hogy veszélyesen megrongálódott - közölte a székesegyház helyreállításával megbízott állami intézmény.

Az északi tornyot, amelyet szemmel láthatóan is megrongált a tűzvész, de a huszártoronytól eltérően nem omlott be, 2023-2024-ben restaurálták.

A munkák nyárig elvégezhetők, és a két torony megnyitását továbbra is idén nyárra tervezik, és teljesen új látogatási útvonalat is ki fognak jelölni a megtekintésükre" - mondta Marie Lavandier, a székesegyházat kezelő Nemzeti Műemléki Központ (CMN) elnöke.

Becslések szerint a tornyoknak évente mintegy 400 ezer látogatója lesz.

A CMN szerint az új látogatási útvonal különleges hangélményeket is kínál majd, és új lehetőséget nyújt a huszártorony és a székesegyház tetőszerkezetének megtekintésére. Lehetővé teszi majd a 69 méter magas déli torony teraszán lévő harangok minél közelebbről történő megtekintését.

A belépődíj 16 euró lesz (majdnem 6500 forint) a korábbi tíz helyett, hasonlóan a CMN kezelésében lévő többi műemlékhez, mint a Diadalív vagy a Concorde téren álló Hotel de la Marine palota.

A gótikus építészetnek a Cité szigeten álló, több mint 860 éves gyöngyszeme 2024. december 7-én és 8-án nyitotta meg kapuit a gigantikus restaurálás után, amelyet az egész világból érkező közel 850 millió eurós adományból finanszíroztak.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×