Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Pixabay.com

Közönséges földi halandó sosem fog eljutni ide - fotókiállítás a Capa Központban

Világtól elzárt sarkköri kutatóbázist mutat be Esther Horvath A sarkvidéki éjszaka csillagai című, csütörtökön megnyílt kiállítása a Capa Központban. A tárlat a globális felmelegedés epicentrumában, a norvégiai Spitzbergákon található Ny-Alesundban dolgozó női kutatókra fókuszál.

A január 31-ig látható kiállítás csütörtöki sajtóbejárásán Virágvölgyi István, a Capa Központ szakmai igazgatója kiemelte, hogy Esther Horvath dokumentarista fotói olyan speciális mikrokörnyezetbe kalauzolnak el, ahová az emberek többsége jó eséllyel sosem fog eljutni. A kiállításon bemutatott Ny-Alesund kevesek által ismert, a külvilágtól elzárt világ, ami ráadásul a klímaváltozás miatt különösen aktuális és izgalmas tanulságokat ígér - mondta Virágvölgyi István.

A kiállítás kurátora, Kopin Katalin rámutatott, hogy a tárlat alkalmával női tudósok bemutatására fókuszáltak. Hangsúlyozta, hogy a Ny-Alesundban kutatott klímaváltozás mindannyiunk életére nagy és gyors hatást gyakorol, Esther Horvath fényképei pedig első kézből mutatják be az embereket, akinek az onnan származó ismereteket köszönhetjük. A fotográfus nemcsak dokumentálja az Északi-sark közelében zajló tudományos munkát, de érzékenyen közvetíti a zord körülmények között dolgozó, elhivatott kutatók életútját, mindennapjait és céljait is, ezzel eljutva a globálistól a személyesig.

Esther Horvath a sajtó képviselőinek tartott tárlatvezetésén elmondta, hogy a világ legészakibb pontján működő nemzetközi kutatóbázishoz utak nem vezetnek: egy havonta közlekedő hajóval, valamint kéthetente egy kis, 14 fős repülőgéppel lehet odajutni. Ny-Alesundban a tél négy hónapnyi sötétséget hoz, a tudósok hóviharokban és mínusz harminc fokos hidegben dolgoznak. A faluban csak kutatók és a település működését biztosító személyzet tartózkodhat, összesen 35-40 ember.

2019 óta követi és fényképezi a bázison zajló munkát, ahol tíz nemzet kutatói dolgoznak együtt a klímakutatás és környezetvédelem területén. Azt vizsgálják, hogy milyen változások zajlanak az Arktiszon, és hogy a klímaváltozás miképp hat az emberiségre. Ez a hely a globális felmelegedés epicentruma, ahol a téli átlaghőmérséklet 1991 óta 6-8 fokkal emelkedett. Ez a növekedés gyorsabb, mint bárhol máshol a bolygón.

Esther Horvath arról is beszélt, hogy a női kutatókat bemutató fotóival a tudósok és felfedezők következő női generációját szeretné inspirálni. "A Delta tudományos magazinon nőttem fel, melyet minden héten néztem a tévében, csak hogy lássam a bevezetőt, ahol férfiak masíroznak a sarkvidéki hóviharban. Lenyűgöztek ezek a képek, és szerettem volna az arcomon érezni ugyanezt a hóvihart. Női példakép nem volt előttem, csak sarkkutató férfiakat láttam. A '90-es évekig a nők részvétele a sarkvidéki expedíciókon korlátozva volt, sok esetben nem volt engedélyezett" - idézte fel a fotográfus.

A soproni születésű Esther Horvath az Alfred Wegener Intézet Helmholtz Sark- és Tengeri Kutatóközpontjának fotósa, a National Geographic Explorer, valamint a Természetvédelmi Fotósok Nemzetközi Szövetségének tagja. Elnyerte a World Press Photo pályázat Environmental kategóriájának első díját 2020-ban. 2022-ben megkapta a New York-i International Center of Photography (ICP) Infinity-díját. 2024-ben National Geographic Wayfinder-díjjal tüntették ki a tudomány, a természetvédelem, az oktatás, a technológia és a történetmesélés terén végzett munkájáért.

Huszonöt tudományos expedíciót dokumentált már az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon. 2019-20-ban részt vett a MOSAiC expedíción, amelyet a valaha volt legnagyobb jeges-tengeri tudományos expedícióként tartanak számon, az itt készített fotóiból megjelent könyvet a Prestel Verlag adta ki. Esther Horvath munkáit többek között a National Geographic, a The New York Times, a GEO, a Stern, a TIME és a The Guardian is publikálja.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×