Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
A veszprémi Tűztorony 2020. augusztus 6-án. A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa Program 2023 (EKF) ötven milliárd forintos kormányzati támogatást kap, az infrastrukturális fejlesztések mellett ebből valósulnak meg a rendezvények is.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Fontos testületettel erősít Európa Kulturális Fővárosa

Megalakult a Veszprém-Balaton 2023 EKF ideiglenes kollégium.

Megalakult Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa ideiglenes kollégium, amely a Nemzeti Kulturális Alapból (NKA) idén 400 millió forintos keretből támogatja az EKF-projekt megvalósulását.

"A kollégium feladata ötletek, javaslatok összegyűjtése, értékelése, pályázatok kiírása, ellenőrzése, elbírálása. Az EKF cím lehetőség arra, hogy Magyarország nagyon szép területe megmutassa magát Európának és az itt élő embereknek" - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a sajtótájékoztatón.

A múlt héten megalakult ideiglenes kollégium 2024. december 31-ig működik öt fővel. Vezetője Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. EKF-program vezérigazgatója, tagja Agárdi Izabella, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete állandó kutató és tudományos munkatársa, Hausenblasz Dóra, a Miniszterelnökség - Miniszteri Kabinet kulturális tanácsadója, Muraközy Péter rendezvényszervező, a Veszprém-Balaton 2023 EKF projekt operatív vezetője, a Veszprémi Utcazene Fesztivál főszervezője, valamint Togay Nezsat Can, a Veszprém-Balaton 2023 EKF művészeti és kreatív főtanácsadója, egyetemi tanár.

Kásler Miklós felidézte, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címet harminc évvel ezelőtt Melína Merkúri színművész, akkori görög kulturális miniszter javaslatára hozták létre. A címet az EU Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága ítéli oda azzal a céllal, hogy rávilágítson a tagállamok kulturális gazdagságára, erősítse az összetartozást, egymás jobb megértését.

A miniszter szólt arról, hogy első magyar városként 2010-ben Pécs lehetett Európa Kulturális Fővárosa, idén Kaunas és Esch mellett Újvidék viselheti a címet. "Veszprém sikeres pályázatának köszönhetően a Balaton régióval 2018 végén nyerte el az EKF-rendezést".

Ovádi Péter, a térség fideszes parlamenti képviselője arról beszélt, hogy a Veszprém-Balaton 2023 EKF projekthez több mint száz önkormányzat csatlakozott, ami európai szinten is kiemelkedő. Hozzátette: a hivatalosan jövő januárban induló EKF keretében emblematikus épületek újulnak meg a térségben, köztük a volt Heim Pál Gyermekkórház és a Ruttner-ház, emellett rengetek közösségi rendezvényt fognak tartani.

"Olyan közösséget akarunk szervezni, amelyre 2023 után is számíthatunk"

- jegyezte meg a képviselő.

Veszprém és a régió 2023. január 21-22-én, a magyar kultúra napjához csatlakozva ünnepli a kulturális rendezvénysorozat elindulását. Már idén számos esemény lesz az EKF-hez kapcsolódva, köztük a veszprémi Magyar Mozgókép Fesztivál, romkoncertek, a Holtszezon irodalmi fesztivál, a KultHáló, a Pajta program és a Balatorium ökoművészeti programsorozat. Az EKF-fel szoros partnerségben valósul meg a VeszprémFest, az Utcazene Fesztivál, az Auer Fesztivál, a Tánc Fesztiválja, a Veszprémi Régizenei Napok, a Klassz a parton vagy a Kapolcska is.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×