Infostart.hu
eur:
360.46
usd:
309.23
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Az életműdíjjal kitüntetett Cserhalmi György Kossuth- és Balázs Béla-díjas színész, a Nemzet Színésze a Magyar Filmkritikus Díjak ünnepélyes átadásán a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) fővárosi székházában 2020. január 31-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Cserhalmi György: aki múltidézésre kér, a halál előszobájába küld

Együtt érez a koronavírus-járvány miatt nehézségeket átélt színészekkel, és akik igazán kíváncsiak rá, azoknak átadja tudását – a többi között erről beszélt az InfoRádiónak Cserhalmi György színművész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja székfoglaló előadása után. A többi között elmondta a véleményét a jelenlegi magyar filmgyártásról és az elmúlt évtizedek filmsikereiről, valamint a fiatal színészgenerációról is. Utóbbiról úgy fogalmazott, egyre több tehetség tűnik fel, de már másképp kíváncsiak rájuk, mint régen.

Cserhalmi György szerint a mögöttünk álló, talán jelenleg is tartó terhes időszakban lehet, hogy nem lehetséges alkotni, de kell, a kultúrának pedig utat kell törnie magának.

Meglátása szerint, bár a pandémia nagyon szűkre szabta a kereteket, a szakma valahogyan túl fogja élni a „kiéheztetést”.

„Igaz, könnyen beszélek, mert nyugdíjasként a partvonalról bármit bekiabálhatok, de nagyon együttérzek a kollégáimmal, és baromira drukkolok,

hogy ez az év jobban sikerüljön, mint az elmúlt esztendő, ami ijesztő volt.”

A színművész az InfoRádió kérdésére válaszolva elárulta, jelenleg nem jár előadásokra, mert „ még nem tud eltölteni a fenekén 3 órát”, miután műtéteken van túl. Az egészsége jól szolgál, de erről bővebben nem kívánt nyilatkozni. „Gyógyulok, jó beteg vagyok, betartom, amit az orvosok mondanak…” – zárta röviden a témát.

Röviden visszakanyarodva még a járványra megjegyezte: színészként nagyon együttérez valamennyi pályatársával, illetőleg mindazon szakmával, amelyeket a betegség kivéreztet – sajnos ennél aligha tehet sokkal többet, mondta.

Cserhalmi György a mindennapjait legszívesebben az unokáival töltené, de momentán ezt is lehetetlenné teszi a már említett egészségügyi állapota.

„Nem tudom, hogy mit nem adnék azért, hogy egyszer a Gazsi vagy a Lenke a nyakamba üljön és szaladgálhassak velük akárhol. Ilyenekre vágyik az ember ilyenkor.”

Így aztán marad a könyvolvasás és filmnézés. Bár utóbbi csak ritkán, mert – mint fogalmazott – bosszantja amit lát: vágás- és optikai hibák, tehát „csomó olyan dolog, ami egy laikus nézőnek föl se tűnik, ő viszont mondja miattuk a magáét”. Ugyanakkor szerinte ezen a téren a magyarok sokkal jobban állnak, mint a világ, mert nagyon jók a hazai operatőrtanárok.

A színművész egyetértett, hogy filmkészítésben a magyarok nagyon jók, bár voltunk már jobbak is. Sokkalta inkább

azt nehezményezi, hogy nagyon komoly filmrendezők nem kapnak „lóvét” csak azért, mert mást gondolnak a világról.

Cserhalmi György arról is beszélt, hogy pályafutása alatt sohasem hajtotta a megfelelésvágy, és nem érdekelte, hogy mások hogyan értékelik, amit csinált. Meglátása szerint a szereposztás bizalmi kérdés a rendező részéről, és a végeredménybe a színésznek nincs beleszólása, hiszen ő is csak akkor látja a művet, amikor a nézőközönség.

A magyar filmművészettel kapcsolatban úgy érzi, az igazi nagy sikerszéria az 50-es évekkel jött el, kezdve a Körhinta című alkotással, amivel Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező „ egyszerűen benyitott Európába, odatéve Magyarországot a térképre, már a filmek szempontjából is”. Cserhalmi György szerint a színészutánpótlással sincs gond, mert mindig jönnek újak, egyre jobbak, egyre „áramvonalasabbak”, legfeljebb a kíváncsiság nem olyan az irányukba, mint volt régen. Ma a színész már nem az a figura, mint volt akár a 60-as, 70-es és 80-as években.

„Beszorult a celebkategóriába, holott ezt minden porcikája visszautasítja, én is azt teszem, de nincs mit tenni, ha nem vagy a képernyőn, nem vagy.”

Kitérve az ugyancsak Fábri Zoltán rendezte Az ötödik pecsét című filmre, amelyben Cserhalmi György egy haldokló kommunista foglyot alakít, úgy fogalmazott: gyönyörű alkotás, aminek Oscar-díjat kellett volna kapnia, „de az akadémia is beleesik olykor a rossz ízlés csapdájába”. Kivételes mozinak tartja, amely egy rettenetesen jó szereposztással bírt részint a véletlennek is köszönhetően. A színész megjegyezte, még ha van is olyan szókapcsolat, hogy szerencsés véletlen, előbbiben nem hisz, ezért a maga életében nem is minősíti a véletleneket szerencsésnek vagy szerencsétlennek. Hiszen ami az adott pillanatban esetleg rossz, az évek távlatában jó lehet, és fordítva.

Cserhalmi György azt is elárulta, természetesen volt egy-két olyan szerepe, amit utólag már megbánt, hogy eljátszott, de csak a filmvásznon, a színházban nem. Utóbbi hely ugyanis „militánsabb” műfaj, ahol másképp osztják a szerepet, mint a mozik esetében, ahol inkább casting van. Amikor például megkapott egy filmszerepet, az bizalmi viszonyból adódott – utalt vissza korábbi szavaira a színész –, szemben a színházzal, ahol ez a viszony nem alakul ki, sokkalta inkább ráosztják az emberre a szerepet, miután jobban ismerik, hiszen össze vannak zárva évekig – magyarázta.

Magát lelkiismeretes embernek tartja, ebből kifolyólag igyekezett mindig az utolsó előadásig folyamatosan készülni az adott szerepeire, ami bár más állapotot kíván meg az embertől a hétköznapokhoz képest, hosszú távon mindenképp kifizetődőnek tartotta. A filmszerepek esetében könnyebb kicsit a helyzet, miután ott többször is fel lehet venni a jelenetet, míg a színházi színpadon, ha valami el van rontva, az nagyon nagy baj – tette hozzá.

A számos elismerésével kapcsolatban, lásd például Nemzet Színésze cím, Kossuth-, Balázs Béla- és Érdemes Művész-díj, úgy fogalmazott: adott pillanatban nagyon sokat jelentettek számára. Megjegyezte, némi bosszankodásra ad okoz számára, hogy a felsorolásból rendszerint kimarad egy díja, amely elismerés a legrégebbi Magyarországon, mégpedig a Magyar Filmkritikusok életműdíja.

„Ez baromi jó, mert a Törőcsik Mari, Darvas Iván és én kaptuk meg csak a színészek közül. Tehát hiúsági kérdés is a dolog”

– ismerte el viccelődve Cserhalmi György.

Azzal kapcsolatban nem kívánt spekulációkba bocsátkozni, hogy amennyiben nem Magyarországon születik, mire vitte volna színészként. Kiemelte: csak itt tud színész lenni, a magyar anyanyelvén. „Így gondolkodom, ez a vérmérsékeletem… Mit mondjak,

a hagyományaim, a gyökereim ide kötnek,

és rengeteg finom részlet van, ami az embert oda hangolja, ahol van.” Más természetesen a helyzet egy film esetében, hiszen egy filmmel sikeres lehet az ember külföldön is, miután – a színházzal szemben – ott számos olyan technikai körülmény adott, ami segítségül szolgálhat. De a színház mást követel. Utóbbit fontosabbnak is érzi maga számára, de ezzel szerinte mindenki így van, aki kicsit komolyabban tekint a pályára. „Alig kapunk fizetést, mégis ott vagyunk, teljes szerelemből… Amikor az ember a színpadon van, valahogy kiválasztottnak érzi magát és ez jó.”

Végezetül úgy fogalmazott, azok, akik múltidézésre kérik, gyakorlatilag azt mondják, hogy menjen be a halál előszobájába, ahol nem jó ücsörögni. Ő még mindig a jövőt szereti, és mindez se nem hiúság, se nem szemérem a részéről, hanem egyszerűen alkati kérdés. Valaki szereti, ő nem. Hozzátette: a fiatalok tudják, hogy az övék a jövő, az idősebb generáció viszont nem akarja ezt tudomásul venni. „Akik jövőt akarnak, azok pedig összetartanak.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×