Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Elhunyt Szabó Ildikó színművész

A művészt csütörtökön, életének 87. évében érte a halál. Temetéséről később intézkednek.

Szabó Ildikó Székesfehérváron született 1934. április 23-án. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán egy legendás színészosztály tagjaként 1958-ban kapott oklevelet, osztálytársa volt Bodrogi Gyula, Böröndy Katalin, Fülöp Zsigmond, Fonyó József, Kóti Árpád, Margitai Ági, Perlaki István, Törőcsik Mari és Verdes Tamás.

Főiskolásként főszerepet játszhatott - Szirtes Ádám, Kiss Manyi és Somogyi Erzsi oldalán - az Égi madár című filmben. Szereplője volt az emlékezetes főiskolai vizsgaelőadásnak, az 1958. március 7-én bemutatott Koldusoperának, amelyben Lucy szerepét alakította.

Másik vizsgaelőadásával, Bródy Sándor A dada című darabjában is sikert aratott. Ezt az alakítást látva Szendrő József azonnal szerződtette a debreceni Csokonai Színházhoz, amelynek 1958-tól 1966-ig volt vezető színésznője Latinovits Zoltán, Dégi István, Simor Ottó, Novák István és Lőte Attila partnereként.

Ebben az időszakban a Peer Gynt-előadásban nyújtott alakítását látva Ádám Ottó főrendező szerződtetni akarta a budapesti Madách Színház társulatához, de a debreceni igazgató a státusrendszerre hivatkozva nem "adta ki".

Szabó Ildikó 1966-tól rövid ideig a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt, majd 1970-től a kaposvári Csiky Gergely Színház fénykorának nevezett időszakban alapítótag lett. Székely Gábor és Zsámbéki Gábor Sirály-rendezésében Mását alakította felejthetetlenül. Szabó Ildikó pályája nem sokkal ezután - egyrészt gyermekeit választva otthagyta a társulatát, másrészt nyíltan vallott nemzeti érzelmei miatt - kettétört - olvasható a család által az MTI-hez eljuttatott életrajzban.

A színésznő 1974-ben és 1975-ben ismét a Szolnoki Szigligeti Színház tagja lett, majd a Nemzeti Színház és a Filmgyár szerződtette, 1983-tól 1989-ig a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. 1989-ban a nyugdíjba vonult, de továbbra is alkotott. Több előadóestet is összeállított, amelyeken a művészsorsról, hivatásról, hazaszeretetről, hitről vallott. Bohócrajzait több alkalommal kiállították és verseket is írt.

Többek között játszott Federico García Lorca Bernarda háza (Magdaléna), Arthur Miller Pillantás a hídról (Catherine), Tamási Áron Énekes madár (Magdó), Móricz Zsigmond Úri muri (Rozika), Szirmai Albert Mágnás Miska (Marcsa), Tolsztoj Háború és béke (Natasa), Ibsen Peer Gynt (Solvejg), Sütő András Pompás Gedeon (Anna), Shelagh Delaney Egy csepp méz (Helen), Sarkadi Imre Elveszett paradicsom (Klári) és Shakespeare III. Richárd (Lady Anna) című drámájában.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×