Elkészült a Városligetbe tervezett múzeum látványterveit bemutató videó, amit a Városliget Zrt. megrendelésére készített országos reprezentatív közvélemény kutatással együtt adtak közre.
Részletes, a tervezett helyszín múltját is felvillantó videón járhatjuk be az elbontott Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galéria látványterveit. A Városligetbe tervezett építmény jövője kérdéses, mivel a főváros új vezetése jelenleg nem támogatja a Liget további beépítését.
A Liget Budapest Projekt lebonyolításával megbízott miniszteri biztos, Baán László szerint az új galéria a Városliget megújításának központi jelentőségű, a projekt nemzetközi fogadtatása szempontjából legfontosabb épülete lenne, és bízik abban, hogy a
a főváros új vezetése valóban kész a valós tényeken alapuló szakmai párbeszédre, valamint a főváros és az ország többségi véleményének figyelembe vételére ebben a nemzeti jelentőségű ügyben
- derül ki a Városliget Zrt. közleményéből. Az Új Nemzeti Galéria levegős, természettel egybefüggő tereket alkotó épületét eddig csak statikus látványképekről és leírásokból lehetett megismerni.
A tervezett Városligeti Színház látványterve. Forrás: Városliget Zrt.
A Magyar Innováció Házának látványterve. Forrás: Városliget Zrt.A Néprajzi Múzeum tervezett formája. Forrás: Városliget Zrt.
Bizonytalanságot okozhat a még engedéllyel nem rendelkező lakásprojektekben, hogy a kiemelt beruházások építési engedélyeztetését átmenetileg felfüggesztették. Azok a vevők, akik az államilag támogatott Otthon Start hitellel számolva kötöttek előszerződést, különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha a projekt csúszása alatt szigorodnak a program feltételei – mondta el az InfoRádióban Garam Dániel, a Money.hu hitelszakértője.
A GDP 4,7 százaléka szabadítható fel átcsoportosítással a költésgvetésben a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése szerint. Molnár László vezető kutató az InfoRádiónak azt mondta, hogy összességében 4000 milliárd forintot, az idei hiánynak körülbelül a kétharmadát lehetne megspórolni a jövő évi költségvetésben.
Közép- és Kelet-Európa kukoricatermesztése súlyos válságba került a visszatérő aszályok és a rekordmeleg nyarak miatt. Magyarország és Románia, az EU két meghatározó kukoricatermelője egyre kevesebb termést tud betakarítani, a vetésterület pedig drámaian zsugorodik, írja a Reuters.