Nehéz sorrendet felállítani, hogy mi okozta a legtöbb fejtörést a Gül Baba türbéje felújítása során, mind műszakilag, mind tájépítészetileg jelentős kihívást jelentett, jegyezte meg Andor Anikó az InfoRádió Aréna című műsorában. Ami műszaki probléma elképzelhető, azzal mind meg kellett birkózni, komoly, elmélyült munkát, rengeteg egyeztetést igénylő munka volt, tette hozzá az Ybl-díjas kert- és tájépítész.

A primer igények között szerepelt például a fundamentum megteremtése,

vagyis, hogy áthidalják a 28 méteres szintkülönbséget, fent a Rózsadomb és lent a Margit-körút közötti napi gyalogos átvezetés biztosítását a munkálatok során, magyarázta Andor Anikó.

A török szakemberekkel folyamatos volt az egyeztetés, akik részéről ritkán tapasztalható kedvesség és megértés áradt, jegyezte meg az egyetemi tanár.

A munkálatok során igazodniuk kellett a helyszín korábbi jellegzetességeihez, hangsúlyozta Andor Anikó, akinek munkatársaival az alapsíki burkolatokat kellett "azon a nemességi fokon megvalósítani, amit az épület igényessége megkívánt".

A virágok és a növények kiválasztásakor figyelembe kellett venni az éghajlati sajátosságokat is.

Kéz a kézben

Andor Anikó az építészet és a kertépítészet között húzódó párhuzamokról is mesélt az Arénában. Mint mondta, ezek komoly művészeti ágakként már az egyiptomi kultúra óta párhuzamosan fejlődtek, mozgatórugóik azonosak, az adott kor gazdasági viszonyai pedig mindig rájuk nyomták a bélyegüket.

"A kertművészet és az építészet együtt fejlődött az építészettörténet során – erősítette meg a szakember. – Tehát, ahol volt egy barokk kastély, ott volt egy barokk kert, ahol egy reneszánsz kastély, ott egy reneszánsz kert. Gyakorlatilag két teljesen szimbiózisban élő tudományról van szó."

Az egyetemi tanár kiemelte, hogy

a tájépítészet is mérnöki munka.

"Ha csak a Gül Baba türbét és függőkertjét említjük, döntő fontosságú volt a tereppel való azonosulás, és az abból fakadó műszaki kérdésekre a válaszadás. (…) A tájépítész meghatározza a terep lépcsőzését, a lépcsőfokok számát, és utána majd a statikus a vasbeton szerkezetet elhelyezi. De ugyanúgy foglalkoznunk kell a hátfalszivárgók rendszerével, hogy a fal mögé hol kezdhetjük el a növények telepítését, vagy, hogy milyenek a talaj mechanikai összetételei akár egy egyszerű járdaburkolat esetében. (…) Egyre komolyabban kell a műszaki szakterületekkel foglalkoznunk, a tetőkertekről már nem is beszélve" – fogalmazott.

A Ybl-díjas tájépítész hangsúlyozta, a korábbi évtizedekkel szemben, ma már az építész munkájához elengedhetetlenül kapcsolódik a kertépítész munkája.