A leletek az aggteleki Baradla-barlang úgynevezett Róka-ágának elején kerültek elő egy átalakítási munka során. Egy korábban biológiai laborként működő egységet bontottak el, amelynek helyén egy légúti betegségek gyógyítására szolgáló helyiséget alakítanak ki jelenleg – ismertette Szabó Gábor docens, hozztéve: az ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszékének munkatársai a megelőző leletmentés kapcsán lettek a munkába bevonva.
![Aggtelek, 2019. július 10.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az ELTE Régészettudományi Intézet közös ásatásán fellelt középső újkőkori használati tárgyak és emberi csontok az aggteleki Baradla-barlangban 2019. július 9-én. A Baradla Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye az újkőkori és a késő bronzkori leleteknek.
MTI/Komka Péter](/images/site/articles/inline/2019/07/1563454416-k483D8ASl_md.jpg)
Szerencsés módon, tette hozzá a szakértő, valamikor a neolítikum korszakában a területen keresztülfutó patak 20-30 centiméternyi mésztufát rakott le ezen a területen, ez alatt maradhatot meg érintetlenül az 5000 éves újkőkori réteg, ellenben a barlang más területin, ahol a turizmus, a folyamatos ki-be járkálás a hasonló részeket látványosan tönkretette. Összetört edények kupacait, állatcsontokat, és egyéb eszközöket sikerült feltárniuk, ismertette. "Egy »konzervet« nyituttunk ki a mészkő alatt, ami mindent megőrzött nekünk" – fogalmazott.
![Aggtelek, 2019. július 10.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az ELTE Régészettudományi Intézet közös ásatásán fellelt középső újkőkori díszedény az aggteleki Baradla-barlangban 2019. július 9-én. A Baradla Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye az újkőkori és a késő bronzkori leleteknek.
MTI/Komka Péter](/images/site/articles/inline/2019/07/1563454403-uwaOVh9ER_md.jpg)
A régészeti tanszék munkatársai úgy gondolják, hogy a megtalált eszközök egykori tulajdonosai nem lakták a barlangot, csupán látogatták. Az itt előkertül leletek ugyanis kis mértékben, de eltérnek azoktól a klasszikus leletektől, amelyek a korszak településein fellelhetőek voltak: a legminősibb kerámia és étel került a barlangba, obszidián és értékes kőbalták, nagyon mások, mint a hétköznapi élet településein megismert anyagok, magyarázta Szabó Gábor. Azt feltételezik, hogy a barlang inkábbb egy kultikus hely lehetett, ahol az emberek ciklikusan visszatérve, rituálékon, ceremóniákon vehettek részt.
![Aggtelek, 2019. július 10.
Az i. e. 15-14. századból származó késő bronzkori leletegyüttes darabja, feltehetően díszes ceremoniális ruha verete az ELTE Régészettudományi Intézet és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság közös ásatásán az aggteleki Baradla-barlangban 2019. július 9-én. A Baradla Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye az újkőkori és a késő bronzkori leleteknek.
MTI/Komka Péter](/images/site/articles/inline/2019/07/1563452644-hdL9jqdIU_md.jpg)
Több ezer évvel későbbi, bronzkori leletek is találtak, többek között egy nagyon látványos, 59 tárgyból álló bronzleletegyüttest, amely a barlang – feltehetően – misztikusnak hitt részén volt elrejtve, emelte ki a docens. Ezek kivétel nélkül ékszerek, ruhaveretek. A lerakásuk módja pedig azt mutatja, hogy össze lehetett hajtogatva az a tárgy, amelyre ezek fel voltak varrva, ismertette Szabó Gábor, hozzátéve: valószínüleg egy díszes ceremóniális ruhát rejthettek el, amit – a kor szokásaihoz híven –, egy áldozati együttesenek szánhattak: "fölajánlhatták ősök szellemének, vagy földöntúli lényeknek".