A január rögtön egy izgalmas bemutatóval indult, Ibsen Kísértetek című drámáját állította színpadra Alföldi Róbert a Centrál Színházban. Az előadás azért is különleges volt, mert

egy színpadon játszottak a Gáspár testvérek: Tibor és Sándor.

A női főszerepet játszó Básti Juli úgy fogalmazott: a több mint 130 éve megjelent darab ma is aktuális kérdéseket feszeget; az egyik lényegi eleme, hogy rámutat:

a szülők a hazugságokkal, elhallgatásokkal miként tehetik tönkre a következő nemzedék életét.

Az apa-fiú kapcsolat, a szülőhaza és a történelmi múlt bűneivel való együttélés témáját dolgozta fel a Forte Társulat év eleji bemutatója a Trafóban. A "Vaterland" című mű az osztrák irodalom nagymesterének, Thomas Bernhardnak a szövegeiből készült fizikai színházi előadás.

Számos izgalmas bemutató kötődik ifjabb Vidnyánszky Attilához. A színművész-rendező Vecsei H. Miklóssal közösen alapított társulata, a Sztalker csoport idén nyáron az Ördögkatlan fesztiválon debütált első előadásával, de a Vígszínházban is érdekes előadások sora kötődik a nevükhöz. Az egyik ilyen a Dosztojevszkij regényéből készült A félkegyelmű.

Már ebben a színházi évadban mutatták be A diktátort, amelyben a híres Chaplin-film diktátorát és borbélyát ifjabb Vidnyánszky Attila játszotta, az előadást Eszenyi Enikő rendezte. Az évet pedig a teátrum Molnár Ferenc klasszikusával, a Liliommal zárta, amelyet a fiatal alkotó állított színpadra.

A Molnár Ferenc-darabok mindig népszerűek, a közönség és az alkotók körében egyaránt. 2018-ban is több darabját mutatták be a szerzőnek, és igazán

kiválóan sikerült az Örkény Színház bemutatója, a Hattyú Csákányi Eszter, Tenki Réka és Nagy Zsolt főszereplésével.

Az Örkény Színház stúdiójában debütált a Pionírszív, amelynek főhőse Samko Tále, egy 44 éves, enyhén szellemi fogyatékos, törpe növésű férfi. Az ő történetét monodrámaként Bíró Kriszta adja elő.

Andrej Serban többször dolgozott már Budapesten, ezúttal a Radnóti Színházban állította színpadra Shakespeare III. Richardját Alföldi Róberttel a címszerepben.

A Radnótiban tartottak egy fontos ősbemutatót is: Závada Pál "Egy piaci nap" című kisregényének színpadi változatát tűzte műsorra a teátrum. A második világháború után kialakult zsidók elleni pogromok lélektanáról szóló előadást Mohácsi János rendezte.

Molnár Piroska, Lázár Kati, Gyabronka József és Bálint András főszereplésével Bodó Viktor és Mózsik Imre "Krakken művelet" című szatíráját mutatta be az Átrium Filmszínház.

Mészáros Béla főszereplésével mutatták be, de szinte az egész társulat benne van a Katona József Színház "Berlin, Alexanderplatz" című márciusban debütált előadásában. Alfred Döblin története a náci Németország kialakulása előtti éveket, társadalmi problémákat járja körül, a rendező Kovács D. Dániel. (A címlapfotó is ennek az előadásnak az egyik pillanatáról készült.)

Egy ingatlanos átverésről mesél Spiró György Széljegy című drámája, amely közben naivitásról, kisstílűségről és a mai társadalom állapotáról is egészen pontos képet fest.

A négyszereplős darabot a Katona József Színház Kamrájában Zsámbéki Gábor állította színpadra; Fullajtár Andrea és Rezes Judit mellett Takács Kati és Bányai Kelemen Barna főszereplésével. Azóta Rezes Judit szerepét Ónodi Eszter vette át.

Brecht ritkán játszott darabját,

A gömbfejűek és a csúcsfejűeket mutatta be az évad végén a Nemzeti Színház. Zsótér Sándor nem először rendezte a faji alapon egymás ellen uszító képzeletbeli államról szóló darabot, ám úgy vélte: egyre aktuálisabb.

Már az őszi évadában mutatta be a Nemzeti Színház Az ember tragédiáját. Vidnyánszky Attila rendezőként 1997 óta dolgozik Madách Imre művével; most leginkább a "Szabadon bűn és erény közt/Választhatni, mily nagy eszme" - felvetésre fűzte föl különleges látványvilágú előadását.

Négy rendező állította színpadra a székesfehérvári Vörösmarty Színházban ugyanezt a drámát. A Madách-mű négy, régóta közösen dolgozó alkotó: Bagó Bertalan, Hargitai Iván, Horváth Csaba és Szikora János rendezésében került színre.

A székesfehérvári színház felkérésére négy kortárs szerző gondolja majd tovább Madách Imre nagyszabású művét. Márton László, Tasnádi István, Térey János és Závada Pál egy-egy, a Tragédia londoni színe óta eltelt időszak köré építi fel a saját folytatását. A darabot a következő évadban mutatják be.

Zenés bemutatókból is volt bőven:

Andrew Lloyd Webber legújabb musicaljét, a Rocksulit mutatta be ősszel a Madách Színház.

Az idén 35 éves, kultikus magyar rockoperát,

az István a királyt tűzte műsorára a Budapesti Operettszínház.

A darabot a fővárosi Katona József Színház rendezője, Székely Kriszta állította színpadra.

Gyermekelőadásokból sem volt hiány: az Operett Kálmán Imre stúdiójában mutatták be decemberben a Nobel-díjas Maurice Maeterlinck világhírű karácsonyi történetét, "A kék madár" című mesejátékot. Az új, zenés színpadi adaptációt Szenteczki Zita rendezte.

Felix Salten klasszikusát, a Bambit a Budapest Bábszínház tűzte műsorára. Szilágyi Bálint rendezői koncepciója szerint a bábokkal előadott felnövéstörténetben két őz szerepel: az egyik az ifjú, helyét kereső Bambi, a másik pedig a tapasztalatokon és komoly traumán átesett őz.

A Kolibri Színház 2018-ban ünnepelte 25. születésnapját – ebből az apropóból "Mondj egy mesét" címmel mutatták be a színészeik személyes történetei alapján készült estet.

A közönség minden alkalommal maga választhatja ki a kellékeket, amelyekkel a színészek mindig változó szereposztásban adják elő a többnyire kamaszkori meséket a Kolibri Pincében.

Először mutatták be Magyarországon Offenbach sokáig elfeledett korai operáját, a Rajnai sellőket az Erkel Színházban. A mesés szerelmi történet egy háború dúlta ország belső viszonyait is megmutatta, majd egyre varázslatosabb világba kalauzolta a nézőket. Az opera több zenei részletét a magyar hallgatók is jól ismerhetik, hiszen a Hoffman meséi jellegzetes dallamaiként kerültek be a köztudatba.

A "Puccini Itáliája" elnevezésű évadában a Magyar Állami Operaház a zeneszerző összes színpadi művét műsorra tűzi. A sort december elején A Nyugat lánya bemutatója nyitotta az Erkel Színházban, melyet az orosz alkotó, Vaszilij Barkatov rendez.