eur:
413.97
usd:
396.61
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória

Megoldódott a nagy Michelangelo-rejtély

Michelangelo két fennmaradt bronzszobrát sikerült azonosítania egy nemzetközi kutatócsoportnak az itáliai reneszánsz mester jellegzetes stílusa alapján - számolt be róla a BBC News.

A Cambridge-i Egyetem vezetésével dolgozó nemzetközi csoport négy évi kutatómunkával azonosította Michelangelo szobrainak meghatározó attribútumait a két bronzszobron. A párducokon lovagló meztelen, izmos férfiakat ábrázoló szobrokkal kapcsolatban már a 19. században felmerült, hogy Michelangelo munkái lehetnek, ám ezzel az elmélettel már jó egy évszázada nem foglalkoztak a művészettörténészek, Willem Danielsz van Tetrode holland származású 16. századi szobrásznak tulajdonítva az alkotásokat.

2014-ben azonban Paul Joannides, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott professzora a franciaországi Montpellier-ben működő Musee Fabre gyűjteményében őrzött 16. századi rajz apró részletére hívta fel a kutatók figyelmét. Michelangelo egyik tanítványa másolatokat készített mestere vázlataiból és az egyik ilyen munka sarkában egy párducon lovagló izmos ifjú ábrája látható. A figura testtartása nagyon hasonlít a bronzalakok egyikének pózára, és a rajz is Michelangelo szoborterveinek stílusára utal.

A Cambridge-i Egyetem szakértői által vezetett nemzetközi kutatócsoport összevetette a szobrokat Michelangelo más munkáival és megállapították, hogy a két mű anatómiailag és megformálásában is nagyon közel áll a mester 1500 és 1510 közötti munkáihoz.

A Sotheby's árverésén 2002-ben csaknem kétmillió fontért (730 millió forintért) vásárolták meg a két alkotást, de ha a kutatók bizonyítékait elfogadják, a szobrok értéke akár több száz millió fontra is ugorhat. A szakemberek most nyilvánosságra hozott eredményei alapján ugyanis a két szobor a reneszánsz mester egyedül fennmaradt bronzszobraiként vonulhat be a művészettörténetbe.

A Rothschild-bronzokként ismert szobrokat Michelangelo feltehetően márvány remekműve, a Dávid után készítette, de még az előtt, hogy nekilátott volna a Sixtus-kápolna freskóihoz, amelyeket 1508. és 1512. között festett. A két bronzszobor férfi aktjainak jellegzetes izomzata is a szakértők segítségére volt az azonosításban.

Victoria Avery, a Fitzwilliam Múzeum szakértője csütörtökön közleményben ismertette a kutatás eredményeit. Eszerint a két szobor 1505/1507 táján született, s felismerhetőek rajtuk a Michelangelo alkotásaira jellemző anatómiai jegyek. A két férfi jellegzetes nyolcosztatú hasizomzata, anatómiailag hű szeméremszőrzete és heréi mind a mester munkáinak jellegzetességeit tükrözik.

Avery 30 levelet is tanulmányozott, amelyeket a művész írt a családjához, amikor Bolognában II. Gyula pápa óriási bronzszobrán dolgozott. Ezekben a mester beszámol próbálkozásairól, kisebb bronzszobrokról, amelyekkel a feladatra felkészült. A levelekből az is kiderül, hogy a bronzszobrok elkészítésének minden fázisában részt vett, nemcsak a mintákat készítette el, hanem az öntőformákat is, és az öntvényeket is ő fejezte be.

"Ezek a szobrok eredeti Michelangelo-munkák, alkotói géniusza teljében készítette őket,

amikor minden erejével azon volt, hogy jelentősebb művésszé váljon, mint kortársai és minden téren megelőzze őket" - hangsúlyozta Avery.

A bronzszobrokról semmilyen írás nem maradt fenn 1878-ig, amikor a dokumentumok szerint a Rothschild család megvásárolta őket egy velencei nemesi családtól 250-300 ezer arany frankért.

Jelenleg Londonban egy magángyűjteményben vannak, de várhatóan kölcsönadják majd őket kiállításokhoz szerte a világban.

Michelangelo többi ismert bronzszobrát, köztük II. Gyula szobrát is beolvasztották, ágyút és fegyvereket készítettek belőlük a francia forradalom alatt - fűzte hozzá Avery.

A kutatás teljes anyaga a Michelangelo: Sculpture in Bronze (Michelangelo: Szobor bronzból) című új könyvben jelenik meg, amely a mester viszonylag dokumentálatlan pályafutását mutatja be szobrászként.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×