„A Duna vize 2-7 hét alatt ér el a kutakhoz attól függően, hogy egyrészt milyen messze vannak a folyótól, másrészt milyenek a hidrológiai viszonyok. Árvizes időszakban például a folyamat felgyorsul, és ez a többhetes folyamat akár 7-10 napra vagy annál is jobban lerövidülhet” – számolt be legújabb kutatásukról a HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézetének főmunkatársa.

Czuppon György elmondta, van némi eltérés a Duna vizében attól függően, hogy például Bécsben vagy Budapesten vizsgálják. A stabilizotóp-összetétel változik, a magyar fővárosban kissé pozitívabb irányba eltolódva, viszont a főmunkatárs hangsúlyozta:

ez nem jelent sem rosszat, sem pedig jót, csupán annyit, hogy más.

A jelenségnek számos oka lehet, például, hogy amíg a folyó onnan eljut idáig, addig több kisebb-nagyobb vízfolyás is táplálja, valamint a felszín alatti vízekkel is számolni kell. Csekély mértékű párolgással is számolnak, ennek szerepe azonban háttérbe szorul.

Czuppon György megerősítette: a budapesti ivóvíz alapvetően a Dunából származik, 80-90 százalékos arányban, kisebb hányadában pedig az úgynevezett „háttérből”, ami alapvetően csapadékvíz-eredetű. Azt viszont leszögezte, hogy ez nem befolyásolja jelentősen a tisztaságát.

Árvizes időszakban előfordulhat, hogy romlik a víz tisztasága – ismerte el a szakértő, hozzátette viszont, hogy a mostani kutatásban a Duna tisztaságával foglalkoztak, a fő hangsúlyt arra fektetve, hogy a folyó vize mennyi idő alatt jut el a termelő kutakhoz. Erre azért van szükség, mert így meghatározható, hogy ha valamilyen szennyeződés kerül a Dunába, akkor tudható, hogy mennyi idő áll rendelkezésre a kutaknál a védekezésre, elhárító intézkedésekre.