A megismételt elsőfokú eljárás jogerős ítéletének indoklásakor a bíróság kiemelte: a Kúria az ügyben kelt 2017. júliusi végzésében egyértelmű iránymutatást adott arról, hogy szigorúan el kell határolni az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét.

A bíróság megállapította, hogy a védetté nyilvánítási eljárás megindítása közvetlenül összefüggött a festmény eladásáról szóló tárgyalások elakadásával, így sérült a festmény tulajdonosa, Pákh Imre joga a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogállamiság alapelve is - indokolta döntését a bíróság, amely szerint az állam közhatalmi aktusa, vagyis a védetté nyilvánítási eljárás megindítása és az erről szóló döntés a jogbiztonság alapelvével ütközve jelentős módosulást eredményezett a felek magánjogi jogviszonyában.

Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálást követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre amerikai állampolgár.

Pákh Imre és a magyar állam képviselői között a festmény megvásárlásáról tárgyalások folytak, amelyek nem vezettek eredményre. Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság 2015. június 8-án hivatalból védetté nyilvánítási eljárást indított, miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból.

Az elsőfokú hatóság határozatában a Golgotát védetté nyilvánította és rögzítette, hogy eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, valamint hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről. A hatóság indoklásában kiemelte, hogy a mű tekintetében nem volt megállapítható visszaviteli kötelezettség, amely kizárhatná a védetté nyilvánítást. A Pákh Imre fellebbezése alapján eljárt hatóság másodfokú határozatában szintén helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

A felperes keresetet nyújtott be a határozat ellen az elsőfokú bíróságon is, ám az jogerős ítéletében elutasította a kérelmet, indoklása szerint ugyanis Pákh Imre nem tudta irattal bizonyítani a visszaviteli kötelezettséget, a letéti szerződések ezt igazoló adatot nem tartalmaztak, tulajdonjogának korlátozása pedig a közérdek védelméhez képest nem volt aránytalan. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Kúria 2017. júliusi végzésével hatályon kívül helyezte a védetté nyilvánításról szóló per jogerős ítéletét, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot.

A Kúria akkor indoklásában rámutatott: álláspontja szerint a visszaviteli kötelezettség az adott kulturális értéket fogadó államot - jelen esetében Magyarországot - elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból.

A jogviszony elbírálására a kulturális örökségvédelmi jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. A letéti szerződéshez kapcsolódóan a Ptk.-ban meghatározott visszaadási kötelezettség nem azonos a visszaviteli kötelezettséggel, a két jogintézmény teljesen eltérő alapokon áll - szögezte le a Kúria határozata.

A Kúria szerint az elsőfokú bíróság korábbi jogerős ítéletében nem foglalt állást abban, hogy a visszaviteli kötelezettség tekintetében melyik időpontban hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alkalmazandók. Ezért a Kúria a megismételt eljárásra előírta, hogy a bíróság három időpontban (1991, 2003 és 2015) vizsgálja meg, fennállt-e visszaviteli kötelezettség a festménnyel kapcsolatban.

Az elsőfokú bíróság csütörtöki ítélete szerint a három időpontban hatályos jogszabályok alapján sem állapítható meg ilyen kötelezettség, mivel az nem törvényi előírás alapján áll fenn, hanem minden esetben dokumentummal kell igazolni, amelyet a felperes nem tett meg.

A megismételt eljárásban Pákh Imre az örökségvédelmi hatóság korábbi határozatának felülvizsgálata mellett azt is kérte a bíróságtól, hogy kötelezzék az alperest új eljárásra, ám erről a bíróság ítéletében nem döntött. Az alperes a perben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ jogutódja, a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt.

Az ítélet ellen a fellebbezésnek helye nincs, ugyanakkor a peres felek kérhetnek felülvizsgálatot a Kúriától hatvan napon belül.