eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

Teréz anya szentté avatása nem katolikus belügy

Vasárnap szentté avatják Teréz anyát. A szkopjei születésű apáca Kalkutta szegényei között végzett munkájával széles körű elismerését váltott ki. Tevékenységét 1979-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.

A vatikáni bíborosi konzisztórium március közepén döntött arról, hogy szeptember 4-én szentté avatják a Vatikánban Teréz anyát.

Máté-Tóth András keresztény teológus, valláskutató akkor a következőket mondta: „Már a halála pillanatában egyértelmű konszenzus volt a katolikus egyházban arról, hogy Teréz anya működése, személyes életpéldája olyan, amely nem csak a szűk régióban, hanem az egész világon példaként mutatható fel. Ezért aztán az előkészületi eljárás sem volt olyan hosszú. Azt hiszem, most sokaknak nagy örömöt jelent, hogy szentté lesz avatva” - fogalmazott.

„A szentté avatás egy szentmisével egybekötött ceremónia, amit Ferenc pápa mutat be az irgalmasság szentéve önkénteseinek jubileuma keretében.

"Azoknál a szentté avatásoknál, ahol az illető szent nagyon nagy tömegek számára jelentett sokat még életében, átlagon felüli jelenlétre kel számítani. Biztosra vehető, hogy a teljes Szent Péter tér és az oda vezető sugárút tele lesz hívekkel, akik szeretnék Rómában átélni ezt a nagyszerű és felemelő pillanatot” - jelezte a valláskutató.

Máté-Tóth András azt mondta, Teréz anya szentté avatása akkor, amikor az egész Földön sokan élnek szegénységben, nem csak egy katolikus belügy, hanem az emberiség ügye is letenni a voksot egy bizonyos magatartásforma mellett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 12:36
×
×
×
×