Infostart.hu
eur:
364.99
usd:
315.02
bux:
0
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika

A Kádár-filmről hallgat a sajtó

A kádárizmusnak alapot adó hazugság és hallgatás még mindig nagyon erős Magyarországon - véli Sólyom András, aki a kommunista vezető utolsó beszédéről készített dokumentumfilmet. Alkotásával az volt a célja, hogy lerombolja ezt a falat. Filmje azonban a sajtó számára észrevétlen maradt.

Szombattól látható a Hunnia Moziban Sólyom András: Kádár utolsó beszéde című dokumentumfilmje. A filmben archív felvételek, valamint Kornis Mihály előadása segítik a nézőt, hogy értelmezhesse Kádár János monológját.

A beszéd 1989. április 19-én, az MSZMP központi bizottsága előtt hangzott el - mondta az InfoRádióban a rendező. Bár Kádár Jánost mindenki megpróbálta lebeszélni arról, hogy beszédet mondjon, ő mégis ragaszkodott hozzá. Környezete attól félt, hogy nem tudja összeszedni a gondolatait, és olyan dolgokat mond el, amelyekről nem akarna beszélni.

Kádár tudta

Látszólag valóban kontrollálatlanul beszélt - közölte Sólyom András, aki szerint azonban Kádár jól tudta, hogy az utolsó beszédét mondja. "Szóba került '56 is, holott korábban sosem beszélt erről, és Kádárból kifakadt a lelkiismeret-furdalás Nagy Imre miatt".

A filmet másfélmillióan látták a televízióban. Bár a interneten hatalmas visszhangja volt, az írott sajtó mintha észre sem vette volna. Az alkotók célja az volt, hogy lerombolják a hallgatás és a hazugság falát, amelyre a Kádár-rendszer épült. Sólyom András szerint azonban ez a fal még ma is nagyon erős.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Üt az óra Magyar Péternek és kormányának, éjfélkor eldől, mi sikerült a 3650 milliárd forintos ígéretből

Üt az óra Magyar Péternek és kormányának, éjfélkor eldől, mi sikerült a 3650 milliárd forintos ígéretből

Hétfőn éjfélkor lejár az uniós helyreállítási alap (RRF) kulcsfontosságú határideje: a tagállamoknak augusztus 31-ig kell teljesíteniük a reformokat és beruházási mérföldköveket, amelyek alapján hozzáférhetnek a még bent ragadt támogatásokhoz. Magyarország számára különösen nagy a tét, mivel a kormány nagyjából 10 milliárd eurónyi, közel 3650 milliárd forintnyi forrás megmentéséért küzd. A stratégia lényege a korábbi, más forrásból már megvalósult projektek átforgatása az RRF alá, nagy tőkejuttatások az MFB-nek és az új vasúti gördülőállomány-kezelő társaságnak, valamint hálózatfejlesztési és digitális beruházások elszámolása. A beruházások mellett jogalkotási és átláthatósági reformokat is teljesíteni kellett, köztük a társadalmi egyeztetési kötelezettséget és az adórendszer egyszerűsítését – ami ma éjfélig nem készül el, azt szeptemberben már nem lehet beszámítani a kifizetésekhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×