Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 25. vasárnap Bianka, Blanka
Nyitókép: Getty Images/Thanasis Zovoilis

Nyugdíjguru: kezdetnek jó a minimumnyugdíj-emelés, de nem szabad évekre így hagyni, mert annak újra szegénység lesz a vége

Mintegy 127 ezer nyugdíjast érint, hogy a kormány január elsejétől 120 ezer forintra emeli a nyugdíjminimumot – erről beszélt az InfoRádióban Farkas András nyugdíjszakértő. Szerinte az új összeget sem szabadna rögzíteni, megállapításánál legalább az inflációt figyelembe kellene venni, enélkül gyorsan elértéktelenedhet az új minimum.

„Ez az emelés nagyon komoly segítség annak a 127 ezer öregségi nyugdíjasnak, akinek a nyugdíja kisebb most, mint 120 ezer forint. Közülük 71 ezer főnek a 100 ezer forintot sem éri el a nyugdíja, nekik jelenti most ez a legtöbbet, de a fennmaradó 56 ezer nyugdíjasnak, akiknek 100-120 ezer forint közé esik a juttatása, szintén nagy segítség lehet” – mondta az InfoRádióban Farkas András nyugdíjszakértő.

Megjegyezte, a bejelentésből nem derült ki, hogy a Tisza Párt választási programjában említett rokkantsági nyugdíjasok, azaz mostani megnevezésükön a rokkantsági ellátottak is számíthatnak-e arra, hogy 120 ezer forintra emelkedik az ellátásuk, ám ha igen, az további 115 ezer ember számára jelent nagyon jó hírt.

A szakértő leszögezte: a rokkantsági ellátás nincs a nyugdíjminimumhoz kötve, 2012. január 1. óta le van választva a nyugdíjrendszerről, és egészségügyi ellátásnak minősül.

A Tisza Párt viszont a választási programjában nem csak a „rendes” nyugdíjak, hanem a rokkantsági ellátások esetén is megígérte, hogy nem lehetnek kevesebben 120 ezer forintnál.

Farkas András kijelentette, nagyon örülne, ha ez valóban megvalósulna, hiszen 92 ezer rokkantsági ellátott esetén sem éri el jelenleg a juttatás a 100 ezer forintot, így ez nagy előrelépés lenne számukra.

Azzal kapcsolatban, hogy Kármán András pénzügyminiszter bejelentése szerint a nyugdíjminimum emelése mellett a legalacsonyabb nyugdíjakat sávosan tovább növelik, a nyugdíjszakértő elmondta: a 120-140 ezer forint közötti juttatások emelése egy különálló lépés, 6-12 ezer forintos mértékben a kormánypárt választási ígérete szerint, ám ezzel kapcsolatban konkrét közlés még nem volt, csak azt tudni, hogy folyamatosan egyeztetnek a kormányüléseken az intézkedésekről, lévén fedezetet kell találni hozzájuk a következő évi költségvetésben.

Farkas András szerint önmagában csak a minimumnyugdíj-emelés, ha kiterjed a rokkantsági ellátásra is, akkor egy körülbelül 210 milliárdos tétel lenne a 2027-es büdzsében. Megjegyezte,

ehhez nyilván már megvan a fedezet, különben nem jelentették volna be.

Arról is beszélt, hogy a 120-140 ezer forint közötti sávban mintegy 125 ezer nyugdíjas és rokkantsági ellátott van, az ő 6-12 ezer forintos emelésük egy újabb költségvetési tételt jelent majd, az e fölötti emelésekkel kapcsolatban pedig egyelőre nincs változás, valószínűleg ugyanúgy emelkednek majd, mint eddig, azaz az infláció mértékével.

A szociális juttatások kapcsán a Nyugdíjguru leszögezte: 2023. január 1-től kezdődően ezeket is elválasztották a nyugdíj minimális összegétől, így nem ez alapján számítják ki őket, nem szolgál referenciaként az akkori 28 500 forint. Ezekhez létrehozták az úgynevezett szociális vetítési alapot, ebből számolnak ma már a szociális és gyermekvédelmi ellátások körében több mint húszféle ellátást. Megjegyezte,

sajnálatos módon ez továbbra is 28 500 forint, így ezt egy következő intézkedésben, a nyugdíjaktól függetlenül kellene a kormánynak felzárkóztatnia.

Farkas András hangsúlyozta: semmiképp sem lenne célszerű a minimál nyugdíj emelésére vonatkozó jogszabályokban mereven rögzíteni a 120 ezres küszöbértéket, ezt legalább az infláció mindenkori mértékével növelt összegben kéne a következő évekre vonatkozóan a rendelkezésekben megállapítani, hogy képes legyen megőrizni az értékét. Mint mondta, nyilvánvalóan 2-5 év múlva ez a 120 ezer forint már jóval kevesebbet fog érni, ismét szegénységben hagyva a nyugdíjasokat.

A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Jön egy új Jalta a III. világháború elkerüléséért? – Szakértői magyarázat

Jön egy új Jalta a III. világháború elkerüléséért? – Szakértői magyarázat

Vlagyimir Putyin orosz elnök felvetette annak lehetőségét, hogy közös találkozót rendezzenek az amerikai és a kínai elnökkel, Donald Trump már nyitottságát is kifejezte az ötlet iránt – derül ki a The Wall Street Journal véleménycikkéből. Az amerikai lapok a lehetséges találkozót az 1945-ös jaltai konferenciához hasonlítják, azonban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő szerint eltérő a geopolitikai helyzet, mivel most egy nagyobb háború elkerülése érdekében tárgyalnának egymással a nagyhatalmak.

Rekordérdeklődés a szerb választásokon

A választásra jogosultak 19,72 százaléka adta le a szavazatát vasárnap délelőtt tíz óráig Szerbiában a Köztársasági Választási Bizottság hivatalos adatai szerint. A legutóbbi, 2023. december 17-i parlamenti választáson ugyanebben az időpontban 9,94 százalékos volt a részvétel. Az előrehozott parlamenti választáson már kora reggel hosszú sorok alakultak ki több szavazóhelyiségnél, valamint a Koszovóból Szerbiába vezető határátkelőkön.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Eljött Magyarország startup pillanata – A siker nem az EU-forrásokon, hanem az intézményi reformokon múlik

Eljött Magyarország startup pillanata – A siker nem az EU-forrásokon, hanem az intézményi reformokon múlik

A múlt héten újabb fejezet nyílt az uniós források hazahozatalában: a kondicionalitási eljárás lezárásával további 4,2 milliárd euró szabadult fel Magyarország számára, és a magyar kutatók újra pályázhatnak a Horizontra. A lényeg azonban nem változott: az uniós forrás nem kockázati tőke. Az áprilisi választások óta Magyarország befektetői szemmel más polcra került. A tőkehiányos piacon emiatt extra hozamlehetőség nyílhat a korai belépőknek, a siker ugyanakkor feltételes: az uniós milliárdok önmagukban nem építenek sikeres tech cégeket. A hazai startup piacon most az arat, aki addig lép be, amíg a valódi, intézményi reformok lendülete tart – feltéve, hogy az állam végre a játékszabályokat írja, és nem a győzteseket akarja kiválasztani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×