Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Visszaadni, vagy nem visszaadni?

Berlinben a kancellári hivatalban értekezlet kezdődött a náci korszakban elkobzott zsidó kulturjavakról. A döntés a hírek szerint nem csak német, hanem külföldi múzeumokat is érinthet.

A német kulturális miniszter vezetésével politikusok, múzeumigazgatók és művészeti szakértők vitatják meg az elrabolt műkincsek visszaszármaztatásának igencsak kényes kérdését, miközben a kárvallottak, illetve leszármazottaik egyre hangosabban sürgetik a törvénytelenül kisajátított műkincsek visszaadását.

A német tárcavezető egyszerű tapasztalatcserének nevezte a hétfőn kezdődött megbeszéléseket. Bernt Neumann alighanem így akarta ellensúlyozni azokat a jelentéseket, amelyek egyenesen válságcsúcsot emlegetnek.

Ugyanis nemcsak német, hanem külföldi múzeumokat is komolyan fenyeget az a veszély, hogy a kiállított tárgyak egy részét vissza kell szolgáltatniuk egykori tulajdonosaiknak, akiktől a náci uralom idején kobozták el azokat.

A kérdést az teszi különösen aktuálissá, hogy Ernst Ludwig Kirchner expresszionista festő 1913-ban készült Berlini utcakép című művéről nemrég kellett lemondania a német főváros egyik múzeumának, miután Berlin a festményt visszaadta az egykori zsidó tulajdonos leszármazottjának.

Szakértők szerint a Kirchner-kép csupán egyike annak a közel félszáz alkotásnak, amelyek a náci Németországban elkobzott képek közül még múzeumok falain lógnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×