„Habár kizöldült a határ, komolyak a figyelmeztető jelek” – kezdi Facebook-on közzétett beszámolóját Jakab Gusztáv biológus, ökológus, természetfotós, az ELTE oktatója.

A szakértő a Békés vármegyei Vésztőn járt, ott figyelte meg, hogy a halmozódó vízhiány és a hosszú, csapadékhiányos tavasz következtében a szárazság jelei már most látványosak – írja a sokszinuvidek.24.hu.

Az ökológus leírja, a természetes élőhelyek állapota egyértelműen jelzi a fenyegetés mértékét. Úgy látja, a mostani helyzet rosszabb, mint 2022-ben: alig lesz kaszálható széna a Tiszántúlon, a legelő állatok pedig kopárra fogják rágni a réteket.

Jakab Gusztáv szerint már nem csak a növénytermesztés, így a kukorica sorsa kérdéses, hanem a legeltető állattartásé is.

A kutató által készített képeken katasztrófa-közeli állapotok láthatók, hiszen a vakszikes legelők már most kopárak, mindenütt elvirágzik és törpe a kamilla, és míg egy évtizeddel ezelőtt elengedhetetlen lábbeli volt nyár közepéig a gumicsizma a pusztában, ma már nincs rá szükség.