Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Kesselyák Gergely lett az Operaház főzeneigazgatója

Kesselyák Gergelyt nevezték ki január 1-jétől öt évre a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatójává. Bozóki András kulturális miniszter szerdán jóváhagyta a kinevezést.

Hegyi Árpád Jutocsa, a dalszínház főigazgatója a miniszter hozzájárulása alapján még a héten aláírja a kinevezést. Az Operaház tavaly novemberben írt ki pályázatot, és a bírálóbizottság egyhangúlag Kesselyák Gergelyt javasolta a posztra.

A főzeneigazgató felel az egyetemes operaművészet alkotásainak a nemzeti intézmény rangjához méltó színvonalú bemutatásáért és repertoáron tartásáért, fokozott figyelemmel a magyar szerzők műveire.

Kesselyák Gergely tavaly szeptember óta a művészeti irányításért felelős megbízott főzeneigazgatóként működött az Operaházban. Elődje, Petrovics Emil Kossuth-díjas zeneszerző augusztusban mondott le.

Az 1971-ben született Kesselyák Gergely a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott 1995-ben.

1994-től a Magyar Állami Operaház vendégkarmestere, 2001-től karmestere; 2004-től a Budafest Nyári Nemzetközi Opera és Balett Fesztivál művészeti igazgatója, 2005 óta a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója volt.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×