Nagyon komoly kihívást jelent majd az oktatási rendszer fenntartása a jelenlegi demográfiai tendenciák mellett, hiszen évről évre kevesebb gyerek születik. 2025-ben 72 000 gyermek jött világra, 2024-ben 77 500, idénre pedig már 70 000-nél is kevesebb, körülbelül 68 000 az előzetes becslés – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, hozzátéve, hogy eközben 4 éves kortól 18 éves korig 110 ezer férőhely van az oktatásban évfolyamonként. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik óvodai, általános- és középiskolai férőhely felesleges.

A szakszervezet elnöke elárulta: van olyan járás, ahol tavaly mindössze 55 gyerek született, de 6 iskola is van ott. De példaként említette a Szentgotthárdi járást is, ahol körülbelül 70 gyerek született – holott ezen a területen nem jellemző a szegénység –, miközben 7-8 iskola és több óvoda is található ott. Totyik Tamás kijelentette:

ezekre a kihívásokra nagyon rövid időn belül választ kell adnia a kormányzatnak, anélkül a jelenlegi oktatási rendszer össze fog omlani.

A szakszervezet alapvető elvárása – az óraszámok csökkentése mellett –, hogy az osztályok, óvodai csoportok létszámát is csökkentsék. Így a pedagógusok jobb feltételek és körülmények mellett, nagyobb odafigyeléssel foglalkozhatnak a gyerekekkel.

Arra a kérdésre, hogy milyen osztálylétszámokban kellene gondolkodni, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta, ez sokszor szélsőségesen oszlik meg. Vannak olyan intézmények, ahol mindössze 8-10 gyerek van egy osztályban, míg máshol 30-32 fővel indulnak az osztályok – országos átlagban egyébként mintegy 22 fő az átlagos osztálylétszám. A szakember arról is beszélt,

nagy probléma, hogy megduplázódott a tanulási zavarral és sajátos nevelési igénnyel rendelkező tanulók száma az elmúlt évtizedben: 59 ezerről 109 ezerre emelkedett.

Ráadásul ezeknek a diákoknak egy jelentős részét integráltan oktatják. Csakhogy költségvetési szempontból ezek a gyerekek kettőt érnek, míg osztálylétszám szempontjából egynek számítják őket. Totyik Tamás szerint nagyon fontos lenne, hogy a nehézségekkel küzdő tanulókat létszám szerint is megfelelően, duplán számítsák, hogy így több idő és energia jusson a velük való foglalkozásra.

A szakszervezeti elnök azt is kiemelte a tanulási zavarral és sajátos nevelési igénnyel élő diákok kapcsán, hogy fontos lenne a megfelelő létszámú, nevelést és oktatást közvetlenül segítő szakember alkalmazása az iskolákban. Kiemelte: a finn modell nem azért jó, mert képzettebbek az ottani pedagógusok, hanem mert 3 problémás gyerekre jut egy pedagógiai asszisztens, míg nálunk ugyanez az arány 250 az egyhez.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette. A teljes Aréna több témát felölelt – a beszélgetés megnézhető és meghallgatható alább: