Az előző, még Nagy Márton által tervezett 2026-os költségvetés eredetileg 3,7 százalékos hiánnyal számolt, azonban a kormányváltás utáni átvilágítás kiderítette, hogy beavatkozás nélkül a deficit elérte volna a 8,3 százalékot – írja a Portfolio Kármán András pénzügyminiszter Kossuth Rádióban elmondott szavai nyomán.

A tárcavezető úgy véli, a korábbi tervezet irreális gazdasági növekedésre épült, ráadásul az áprilisi választásokat megelőző időszakban számos olyan fedezet nélküli, népszerűségnövelő kiadásról született döntés, amely felborította a büdzsét. Mint mondta, tovább súlyosbították a helyzetet az elhallgatott kötelezettségvállalások, valamint azok a projektek, amelyek a hatályos szerződésekben jóval magasabb összeggel szerepeltek, mint a hivatalos költségvetésben.

Az új kormány viszont a lakosság számára megterhelő megszorítások helyett az állami szintű pazarlás felszámolásával tervezi kezelni a hiányt.

A módosított költségvetésben jelenleg 7,5 százalékos a hiánycél. Viszont a túlárazott és előnytelen szerződések felmondásával, illetve újratárgyalásával már eddig is 400 milliárd forintot takarítottak meg az idei évben, év végéig pedig további 300 milliárd forintos túlköltekezés visszafordításával számolnak.

A szimbolikus tartalmat is hordozó gyakorlati költségmegtakarító lépések közé tartozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, a képviselői tiszteletdíjak csökkentése, valamint az M6-os autópálya egy szakaszára kötött üzemeltetési szerződés érvénytelenítése – ezt a korábbi ár harmadáért sikerült egy új szereplőre bízni, ami önmagában 100 milliárd forintos megtakarítást jelent a következő tizenegy évben. Kármán András hangsúlyozta:

„A gazdaságpolitikai fordulat része az átlátható közpénzgazdálkodás és a rászorultsági elvű szociális támogatási rendszer bevezetése.”

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Pénzügyminisztérium már dolgozik egy új, minimális adminisztrációval járó, egyszerűsített adózási formán, amely az önfoglalkoztatóknak és a kisvállalkozásoknak nyújtana alternatívát a korábban kivezetett kata helyett.

Bár a jelenlegi 7,5 százalékos deficit meghaladja az uniós elvárásokat, Kármán András elmondta, hogy a szabályok lehetővé teszik, hogy kormányváltás esetén az új kabinet friss középtávú programot mutasson be. Ezt a tervek szerint legkésőbb október végéig benyújtják, a jövő évi költségvetéssel egy időben. Ennek legfőbb sarokköve, hogy Magyarország a mostani parlamenti ciklus végére,

2030-ra teljesítse az euróbevezetéshez szükséges maastrichti kritériumokat, így a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítását is.

A Tisza-kormány álláspontja szerint a közös valuta bevezetése megszüntetné az árfolyamkockázatot, tartósan alacsony inflációt és kamatszintet eredményezne, ezáltal hosszú távú stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítva a vállalatok és a lakosság számára egyaránt.