Azt írták, saját kutatásaik során vetődött fel az 1944. szeptember végén a Dombiratos körüli harcokban hősi halált halt magyar katonák felkutatásának lehetősége. Az 1948-as és 1950-es jelentések, valamint a fennmaradt korabeli sírhelyvázlatok szerint több elesett magyar katonát temettek el jelöletlenül a község temetőjében.

A hadisírgondozók két 100-110 centiméter mély tömegsírt azonosítottak, az egyikben három, a másikban négy katona földi maradványaival. A sírhelyekből M24-es kézigránát, 31M típusú gyalogsági puskalőszer, gombok és személyes tárgyak is előkerültek. A veszélyesnek ítélt tűzszerészeti anyagokat az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred járőre elszállította a helyszínről.

A bejegyzés szerint a háromfős tömegsírban exhumált hősi halált halt katonák személyét mind sikeresen azonosították a szakemberek; a sírban Karácsony Gyula tartalékos honvéd, Dudoma János honvéd és Kovács József honvéd feküdt. A négyfős sírban három ismeretlen magyar katona mellett Mihalik Sándor őrvezető földi maradványait találták meg.

A hadisírgondozók kutatásai szerint Gábor István honvéd tizedes is a tömegsírok egyikében nyugodhatott, azonban az ő maradványai nem kerültek elő. Ennek lehetséges oka, hogy a dombiratosi temetőben sírfelnyitás történt 1945-ben, amely során maradványait hozzátartozói áthelyezhették.

A hősi halált halt magyar katonákat várhatóan 2026 őszén, katonai tiszteletadás mellett temetik újra Budapesten, a Fiumei úti Sírkert 52-es, hősi parcellájában.