Évekig a kereskedelmiingatlan-piac sereghajtójának számítottak a bevásárlóközpontok amerikában, most viszont az összes ingatlantípus közül a legjobban teljesítenek: értékük egyetlen év alatt 13 százalékkal emelkedett, ami több mint kétszerese a szektoir átlagos áremelkedésének – írja a Wall Street Journal cikke nyomán a Portfolio.

Hasonló képet mutat a John Burns Research nemrég publikált elemzése is, amely épp a kiskereskedelmi ingatlanpiacon mért javulást a befektetői hangulatban. A Green Street ingatlanelemző cég adatai szerint a fedett bevásárlóközpontok (plázák) teljesítménye az elmúlt egy évben mind a tíz kereskedelmiingatlan-szegmenst felülmúlta.

A figyelemre méltó javulást több tényező is elősegítette:

• a lakóingatlan- és az irodapiac gyengébb hozamai a kiskereskedelmi ingatlanok felé terelték a befektetőket,
• miközben az új fejlesztések hiánya miatt magas maradt a kihasználtság, ami a bérleti díjak növekedését is támogatta, továbbá
• az erős fogyasztói kereslet szintén kedvező környezetet teremtett az ágazat számára.

A legsikeresebb üzemeltetők felújításokkal, valamint az e-kereskedelemnek kevésbé kitett bérlőkkel – mint a luxusmárkák, népszerű éttermek és szórakoztatóipari egységek – vonzzák a vásárlókat.

Öt évvel ezelőtt a szektor még a koronavírus-járvány miatti tartós bezárásokkal, az áruházláncok kivonulásával és az e-kereskedelem térhódításával küzdött. 2008 óta mintegy 200 bevásárlóközpont zárt be az Egyesült Államokban, így jelenleg nagyjából 900 működik. A párizsi székhelyű Unibail-Rodamco-Westfield (URW) mindössze négy évvel azután tért vissza az amerikai piacra, hogy bejelentette a kivonulási szándékát.

A bérleti díjak is olyan magasra ugrottak Amerikában, amilyenre a 2010-es évek első fele óta nem volt példa. A fellendülésből nem kizárólag a prémium kategóriájú plázák profitálnak, hiszen a középkategóriás központok bérbeadottsága és forgalma is javuló tendenciát mutat.

A befektetők egy része ugyanakkor továbbra is óvatos. Bob Neighoff, a Mariner Investment Group portfóliókezelője szerint kérdéses, hogy a szórakoztatóközpontokkal és éttermekkel feltöltött üzletközpontok hosszú távon is fenntartható modellt kínálnak-e, hiszen véleménye szerint a plázák értékét elsősorban maga a telek adja, nem pedig a kiskereskedelmi élmény. Így a bevásárlóközpontok piaci értéke a mostani javulás ellenére is elmarad az egy évtizeddel ezelőtti csúcsszintektől.