Jelenleg több forgatókönyvet vizsgál minden „komolyan vehető” elemző az amerikai–iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli konfliktus kapcsán – mondta az InfoRádióban Szabó Dániel.

A BNP Paribas és az S&P Global Market Intelligence analízisei szerint,

• ha gyorsan sikerülne lezárni a konfliktust, akkor egy rövid és intenzív, de csak nagyon átmeneti sokk történne, amit a piacok hamar tudnának korrigálni, így az inflációs pályák nem tolódnának el érdemben, a most látott olajáremelkedések az év második felében pedig kikorrigálódhatnának – már amennyiben nem történik hasonló esemény.
• A második forgatókönyvek rendre azzal számolnak, hogy ugyan lesz egy tartósabb áremelkedés, de azért a 100 dolláros Brent szint alatt maradnak az olajárak,
• míg a harmadik és negyedik szélsőségesebb eseteket vázol, miszerint 130-140 dolláron maradnak az olajárak, illetve tartósan 150 dollár fölött.

Bár az Európai Unió és így Magyarország is bizonyos szempontból a kevésbé érintett szereplők közé tartozik – miután az energiaellátásunk nem annyira jelentős része származik a Közel-Keletről, mint mondjuk az ázsiai országoké, ott is főként a feltörekvő piacoké vagy mondjuk a világ második legnagyobb gazdaságaként Kínáé –, ha viszont a vizsgált fogatókönyvek közül a harmadik vagy negyedik valósulna meg, az áremelkedés az Európai Unión belül is 6-8 százakkal tolhatná el az inflációs pályát, ami mind az Európai Központi Bankot, mind pedig az egyéb régiós, így tehát például a Magyar Nemzeti Bankot is kamatemelésre ösztönözhetné – ismertette a Portfolio elemzője.

Az adatok alapján a piacokon már azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az év végéig akár három egymást követő 25 bázispontos kamatemelést hajthat végre a MNB.

Magyarország kapcsán leginkább a BNP Paribas vizsgálta azt, hogy a feltörekvő gazdaságokkal mi történhet, és arra jutottak, hogy hazánk lehet az egyik legnagyobb kárvallottja a jelenleg látható, az inflációs folyamatok erősödése felé mutató trendeknek, ugyanis Magyarországon az inflációs kosárnak egy jelentős részét adják az üzemanyagárak és az élelmiszerárak, és bár a kormány próbálkozott a védett árak alkalmazásával, ezek egyelőre még csak korlátozott hatást mutattak ki, és nem feltétlelnül fenntarthatók – fogalmazott a Portfolio munkatársa, jelezve: ráadásul már egy bizonyos drágulás is beépült az üzemanyagárakba, mire ezeket alkalmazták, ez pedig gyorsan átszivárog az élelmiszerek- és egyéb fogyasztási cikkek áraiba.

Szabó Dániel arra is kitért, hogy a rezsicsökkentés érdemi része csak a háztartások számára elérhető, a cégek számára viszont jóval magasabbak a villamosenergia- és gázárak.

Az elemző szerint a külső sokkok miatt elképzelhető, hogy visszatérhet a 2022-ben elszenvedett inflációs veszély. Momentán egy példátlan, tulajdonképpen a 70-es évek olajválságát meghaladó ellátási sokk tapasztalható az iráni háború miatt, de főként a Hormuzi-szoros elzárása okozza ezek a problémákat. Szabó Dániel azonban

mindenkit óva intene attól, hogy a legszélsőségesebb forgatókönyveket vegye úgy, mint amikre most már abszolút készülni kell, mert korábban is már sokkal ellenállóbbnak bizonyultak a nyersanyagpiacok, mint amennyire azt előzetesen feltételezni lehet.

Példként említette a 2022-es évet, amikor „egészen durva” és szélsőséges inflációs forgatókönyvek voltak a jegybankok asztalán, és bár durva, de nem a legeslegveszélyesebb jóslatok következtek be a valóságban.

Varga Mihály jegybankelnök a keddi kamatdöntő ülés után azt mondta, hogy a magyar gazdaság fundamentumai sokkal erősebbek, mint a 2022-es energiaválság idején voltak, és bár valóban nőttek az inflációs kockázatok, az MNB szerint az éves átlagos infláció 3,8 százalékos lehet majd. Ide kapcsolódóan az elemző megjegyezte, hogy Magyarországra bontott adatok viszonylag kevés helyen állnak rendelkezésre, de a meglévők 5-től 8 százalékig terjedő inflációs előrejelzést említenek, bár szerinte a jegybank ezeknél valószínűleg pontos adatokat lát. Az sem mellékes – folytatta Szabó Dániel –, hogy ismerve Donald Trump hektikus geopolitikai manővereit, lehet hogy nemsoká legalább ideiglenesen lezáródhat az iráni konfliktus, és a Hormuzi-szoros is újra megnyílhat, ami megkönnyebbülést jelentene mind a piacok, mind pedig a háztartások számára.