Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Johann Wadephul német külügyminiszter a sajtó képviselőinek nyilatkozik a nemzetközi békefenntartó missziókról szóló, miniszteri szintű ENSZ-találkozó kezdete előtt Berlinben 2025. május 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Elhúzódó háborúra számít a Közel-Keleten a német külügyminiszter

Alig negyvennyolc órával az Irán ellen február 28-án indított amerikai–izraeli háború kitörése után Friedrich Merz német kancellár volt az első európai vezető, aki Washingtonban igyekezett felmérni a kilátásokat. Kevesebb mint két héttel később külügyminisztere tárcavezetőként szintén „európai elsőként” Jeruzsálemben tette ugyanezt.

A látogatásról maga Johann Wadephul számolt be az ARD közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában. A miniszter a jeruzsálemi vizit előtt telefonon beszélt amerikai kollégájával, Marco Rubióval.

Az izraeli külügyminiszter, Gideon Szaár német kollégáját a háború céljairól tájékoztatta, és sürgette azt is, hogy Németország szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Teheránnal.

Wadephul egyetértett a háború deklarált céljaival, és a kancellárhoz hasonlóan elítélte az Iránt több évtizede uraló vallási rezsimet. Figyelmeztetett ugyanakkor Irán teljes szétesésének veszélyeire, és ennek kapcsán arra szólított fel, hogy ne tévesszék szem elől a gázai övezeti, valamint a libanoni helyzetet.

„Senkinek nem lehet érdeke a káosz, a polgárháború, illetve az ország teljes összeomlása”

– idézte az ARD a minisztert.

Figyelmeztetett arra, hogy a háború következményei súlyosak lehetnek, és Európában is érezhetők lennének. Utalt a konfliktus eszkalálódásának veszélyeire, és ezzel összefüggésben arra, hogy az öböl menti országok már most is „válogatás nélküli iráni támadások célpontjai”.

A Libanon elleni izraeli támadások kapcsán Izraelt arra szólította fel, hogy a Hezbollah milícia elleni harcban a lakosság, illetve a polgári infrastruktúra védelme érdekében működjön együtt a libanoni kormánnyal.

"A libanoni civil lakosság is szenved, a háború az ország stabilizációját fenyegeti" - utalt rá a német külügyminiszter, aki ugyanakkor elítélte a radikális izraeli telepesek által megszállt Ciszjordániában elkövetett erőszakot is.

A Rubióval folytatott telefonbeszélgetés és az izraeli tárgyalások után a miniszter úgy összegzett, hogy nem számít a háború gyors befejezésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Németország kész hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez, ami elősegítené ezt.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×