Infostart.hu
eur:
364.37
usd:
316.22
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Az iráni hadsereg felvétele iráni és orosz hadihajókról a síita állam déli partjainál húzódó Ománi-öbölben tartott iráni-orosz közös tengeri hadgyakorlaton 2026. február 19-én.
Nyitókép: -

Egy tartályhajót is eltaláltak, Ománt is iráni dróncsapások érték

Dróntámadás érte Ománt vasárnap, miközben az Ománi-öböl térségében egy olajszállító tartályhajót is támadás ért a partok közelében. Ez volt az első Omán elleni támadás, miután iráni csapások értek egy sor Öböl-menti államot, válaszul arra, hogy az USA és Izrael nagyszabású légi hadműveletekben megsemmisítette gyakorlatilag a teljes iráni katonai csúcsvezetést, és meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője is.

Az ománi tengerbiztonsági központ tájékoztatása szerint a Palau zászlaja alatt közlekedő Skylight olajszállító hajót mintegy öt tengeri mérföldre támadták meg Omán északi részén, a Muszandam-félsziget közelében. A beszámoló szerint négy ember megsebesült, a húszfős legénységet evakuálták.

Ezzel párhuzamosan két drón csapódott be a dukmi kereskedelmi kikötőben – jelentette az ománi állami hírügynökség biztonsági beszámolók alapján. Az egyik drón egy munkásszállást talált el, amelynek következtében egy külföldi munkás megsérült. A második drón roncsai üzemanyagtartályok közelében zuhantak le, de ott sem személyi sérülés, sem anyagi kár nem történt.

A kormány elítélte a támadást, és közölte, hogy minden szükséges intézkedést megtesz az ország és lakosai biztonságának garantálása érdekében. A hatóságok nem közölték, ki állhat az akció mögött.

Ezek voltak az első ilyen jellegű támadások Omán területén azóta, hogy Izrael és az Egyesült Államok szombaton légicsapásokat indított Irán ellen. Azóta Teherán több amerikai katonai támaszpontot támadott a térségben.

A Perzsa-öböl körzetének arab államai – köztük Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Kuvait – iráni támadásokról számoltak be.

Omán területén nincsenek amerikai katonai támaszpontok, ugyanakkor egyes kikötőit, köztük a dukmit az amerikai hadsereg is használhatja. Az ország korábban közvetítő szerepet vállalt az Egyesült Államok és Irán közötti, közvetett tárgyalásokon az atomvita rendezéséről.

Az iráni háború második napjának összes hírét elolvashatja percről percre tudósításunkban.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×